1. A gyermek addiktológiai fejlesztés szakmai bázisát képező gyermek- és ifjúságpszichiátra helyzete, és a mentálhigiénés ellátás regionális aspektusai Dr. Vetró Ágnes SZTE ÁOK Gyermekklinika Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztály “ Many things can wait. The child cannot. Now is the time His blood is being formed, His bones are being made, His mind is being developed. To him, we cannot say tomorrow, His name is today.” Gabriela Mistral (Chile) „Sokminden várhat. De a gyermek nem tud. Ha itt van az idő Elindul a vérképzése, Kialakulnak a csontjai, Tudata is fejlődésnek indul. Neki nem mondhatjuk, hogy holnap, Az ő neve: MA”

2. Atlas WHO 2005 C H I L D A N D A D O L E S C E N T M E N T A L H E A L T H R E S O U R C E S G L O B A L C O N C E R N S : I M P L I C A T I O N S F O R T H E F U T U R E

3. Az Atlas megállapításai Világszerte a gyermek és serdülőkori mentálhigiénés zavarok előfordulása 20 % körül van, s ezen állapotok kb. 4-5 %-a olyan súlyos, hogy klinikai kezelést igényelne. (WHR, 2001) Kessler és mtsai (2005) kutatása szerint az élet során előforduló mentális betegségek fele 14 éves kor előtt kezdődik. Levav és mtsai (2004 megállapították), hogy a vizsgált 36 európai országban ( az európai országok 70,5 %-a) a GYIP ellátással való lefedettség, és annak minősége általában rosszabb, mint a felnőtt populáció esetében.

4. A GYIP ellátás iránti igény Magas fejlettségű országokban a GYIP ellátás iránti igény kielégítettsége lényegesen magasabb, mint az alacsony fejlettségűekben. Az európai országokban, főleg a magas mentálhigiénés fejlettségű Skandináv államokban az igények 80 %-a kielégítésre kerül, míg más országokban csak mintegy 20 %-ban. Magyarországon a GYIP ellátó helyek az igényeknek csak kevesebb, mint 1 %-át tudják kielégíteni.

5. A gyermek-serdülő mentálhigiénés nemzeti programok hiánya A mentális egészség Atlas – 2005 (WHO, 2005) kimutatta, hogy Európában az országok 23%-ában nincs specifikus mentálhigiénés program gyermek- és serdülőkorúak számára.

6. Az Atlas megállapításai A gyermek-serdülő mentálhigiénés ellátás gátjai Széttagoltság és kommunikáció hiánya a területek között Személyi és tárgyi feltételek hiánya (pénz) Ellátás megközelítése (mobil gyermek mentálhigiénés ellátás) Nemzeti gyermek mentálhigiénés programok hiánya Olyan gyermek mentálhigiénés projectek hiánya, melyek a jó klinikai gyakorlat alapján szerveződnek, és országszerte elterjeszthetők, megvalósíthatók, nem ad hoc jellegűek, hanem fenntarthatók.

7. A gyermek-serdülő mentálhigiénés nemzeti programok hiánya A tipikus az, hogy a különböző fiatalkori mentálhigiénés ellátásokat - nem is feltétlenül ezen a néven – különböző mértékben az oktatási, a szociális és az egészségügyi minisztériumok támogatják, és köztük csekély, vagy egyáltalán nincs kooperáció.

8. Gyermek- és ifjúsági mentálhigiénés hálózat résztvevő területei Oktatási rendszer Szociális rendszer Egészségügyi rendszer Civil szervezetek Spirituális rendszer Igazságügyi rendszer Gyermek- és ifjúsági mentálhigiénés hálózat

9. A gyermek-mentálhigiéniai ellátás szereplői csaknem minden területen ugyanazok a szakmák, (sokszor ugyanazok a személyek) csak eltérő arányban GYIP szakorvosok Pedagógusok Gyermek szakpszichológusok Szociális munkások Gyógypedagógusok Pszichoterápeuták Foglalkoztató terápeuták Szakápolók, ápolók Szülők Gyerekek-Serdülők Egészségügy Oktatásügy Szociális ügyek Oktatásügy Egészségügy

10. Gyermek- és Ifjúsági Mentálhigiénés Koordináció létrehozása Regionális Gyermek és Ifjúsági Mentálhigiénés Koordináló Központ Szociális terület Oktatásügy Igazságügy Egyházak Civil szervezetek (betegségspecifikusak) Regionális GY-I Mentálhigiénés program kidolgozása, kivitelezése Egészségügy

11. Alkohol és drog, szenvedélyek okozta zavarok GYIP externalizációs zavarok (CD, ADHD) Tercier prevenció Secunder prevenció Primer prevenció Egyéb GYIP devianciák és kórképek Halmozott rizikótényezők és tünetek 0-18 éves populáció/kevés v. nincs tünet A gyermek és ifjúságpszichiátriai prevenció szintjei

12. KKK

13. Szegedi Tudományegyetemen Dél-Alföldi Gyermek-és Ifjúsági Mentálhigiénés Oktatási, Prevenciós és Terápiás Koordinációs Központ Oktatás Koordinációs Központ Ellátó rendszerek Egészségügyi rendszer Oktatási rendszer Szociális rendszer Pedagógus Hitoktató képzés Védőnő és Szociális Munkás képzés Pszichológus képzés Gyermekpszichiáter Gyermekgyógyász Gyermek neurológus Háziorvos képzés Civil szervezetek Szülő Gyermek Serdülő

14. Gyermek és Ifjúsági Mentálhigiénés Regionális Koordinációs Központ (GYIMERKOK) feladatai Oktatás területén Olyan mentálhigiénés programok kidolgozása a megfelelő tanszékek segítségével, melyek a jó klinikai gyakorlat szabályainak megfelelnek, és hatékonyságuk bizonyítékokon alapul. (Pilot programok) A bevált programok akkreditálása, disszeminációja a régióban, ezek gyakorlati lebonyolításának megszervezése A régióban zajló programok nyilvántartása, igény szerinti terítése A Gyermek és Ifjúsági Mentálhigiénés Tanács működési feltételeinek megteremtése

15. Gyermek és Ifjúsági Mentálhigiénés Regionális Koordinációs Központ (GYIMERKOK) feladatai Ellátó rendszerek irányába Mentálhigiénés szűrések megszervezése Az ellátó rendszer MH preventív igényeinek és szolgáltatásainak nyilvántartása, segítségnyújtás rendszeres és ad hoc problémaorientált programok megszervezéséhez Szülő - beteg gyermek megfelelő MH ellátórendszerbe irányítása A programok monitorizálása, eredményesség és elégedettség mérése

16. Gyermek és Ifjúsági Mentálhigiénés Regionális Koordinációs Tanács (GYIMERKOT) tagjai Védőnők/Iskolavédőnők vezetője Gyermek háziorvosok/Iskolaorvosok vezetője Iskolapszichológusok vezetője TKVB vezetője Regionális gyermekpszichiáter főorvos Regionális gyermek neurológus főorvos Regionális addiktológiai gondozó és rehabilitációs intézet vezetője Gyermekjóléti szolgálat vezetője

17. Köszönöm a figyelmüket