1. Dr. Lányi Péter 2016. szeptember 29.

2. A közúti infrastruktúra biztonsági kezelésének szabályozása Az előadás célja: A közúti biztonsági infrastruktúra-menedzsment EU irányelve és a hazai szabályozás megismerése

3. A közúti infrastruktúra biztonsági kezelésének szabályozása 1. Az EU irányelv felépítésének bemutatása; 2. A közúti közlekedési törvény vonatkozó rendelkezéseinek ismertetése; 3. A közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről szóló kormányrendelet ismertetése; 4. Az egyes elemek (közúti biztonsági hatásvizsgálat, közúti biztonsági audit, közúti biztonsági felülvizsgálat, hálózat biztonsági rangsorolása) helye a rendszerben.

4. EU célkitűzés FEHÉR KÖNYV Com(2001) A Bizottság kifejezte, hogy közúti biztonsági hatástanulmányok és közúti biztonsági auditok elvégzésére van szükség a Közösségen belül a magas baleseti koncentrációjú útszakaszok azonosításának és kezelésének érdekében. Kitűzte a célt is, hogy 2001 és 2010 között a felére csökkenjen az Európai Unió útjain bekövetkezett halálesetek száma. FEHÉR KÖNYV Com(2011)144 A közúti baleseti halálozást 2050-re szinte nullára kell csökkenteni. E céllal összhangban az Európai Unió arra törekszik, hogy 2020-ra felére csökkenjen a közúti sérülések száma. Gondoskodni kell arról, hogy az Európai Unió a közlekedésbiztonságban és védelemben világelső legyen valamennyi közlekedési mód tekintetében.

5. A sérülések visszaszorítására irányuló EU stratégia kialakítása. Minden egyes, Európa útjain bekövetkező halálesetre 10 súlyos és 40 kevésbé súlyos sérült jut. a közúti közlekedés során elszenvedett súlyos sérülés egységes meghatározása (2013-tól alkalmazandó); a sérülések súlyosság szerinti besorolására szolgáló MAIS (Maximum Abbreviated Injury Score) rendszer skálájának használatáról a tagállamok teendői a súlyos közúti balesetekre vonatkozó adatgyűjtés javítása (az EU egészére kiterjedő össze- hasonlítható adatgyűjtési módszer), sérülések visszaszorítására irányuló stratégiára vonatkozó további információkért lásd: MEMO/13/232,MEMO/13/232

6. EU irányító szerepe Politikai iránymutatást ad : A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK a közúti közlekedésbiztonság európai térsége felé: a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos politikai iránymutatás a 2011 és 2020 közötti időszakra. Az Európai Bizottság második „Fehér Könyve”, direktívái a 2010 - 2020. évek közötti időszakra vonatkoznak: „az Európai Unió arra törekszik, hogy 2020-ra felére csökkenjen a közúti sérülések száma.”. Direktívát adott: - Az Európai Parlament és a Tanács 2008/96/EK irányelve a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről, amelyet a Kormány 176/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelete a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről hatályba helyezett.

7. EU finanszírozó szerepe Nemzetközi projektek baleset-megelőzés terén Közúti infrastruktúra fejlesztése 85%- os támogatással ITS projektek – 15-30 %-os támogatással

8. M.o. és az EU kapcsolata Magyarország közlekedésbiztonsági helyzete az elmúlt években javult, – amelyet jól fémjelzett az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) által 2012-ben hazánknak adományozott PIN díj is. Magyarországon az egymillió lakosra jutó közúti halálesetek száma 2014-ben 63 (meghalt/10 6 lakos), az EU átlaga pedig 51 (meghalt/10 6 lakos). Magyarországon a városi területeken bekövetkező gyalogos halálesetek aránya 44%, az EU átlag 37 %.

9. Hazai baleseti helyzet Személysérüléses balesetek száma az országos közutakon és a Fővárosban nő!

10. Hazai baleseti helyzet Személysérüléses balesetek száma az országos közúthálózaton lakott területen kívül nő!

11. Hazai baleseti helyzet 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű tehergépjárművek részvételével történt személysérüléses balesetek száma az országos közutakon nő!

12. A közúti közlekedési baleset következtében meghaltak számának 2001 és 2010 közötti változása az EU tagállamaiban /Dr. Holló /

13. Autópályák baleseti halálozási kockázata nemzetközi összehasonlításban (Forrás: IRTAD) /Dr. Holló/

14. H alálozási mutató (meghalt/10 ezer gépjármű) értékei az OECD-tagországokban (Forrás: IRTAD) /Dr. Holló/

15. Az EU 2008/96/EK irányelve a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről Célja: Az európai úthálózat egységesen magas közlekedésbiztonsági szintre emelése, az utak biztonságos kialakítása és üzemeltetése, valamint a „legjobban bevált módszerek” alkalmazása. A közúti beruházások előkészítési, megvalósítási folyamatában a közlekedésbiztonsági szempontokat érvényesítése. „Az Irányelv a közúti biztonsági hatásvizsgálatokra, a közúti biztonsági auditokra, a közúthálózat közlekedésbiztonságának kezelésére, közúti biztonsági felülvizsgálatokra vonatkozó eljárások tagállamok általi létrehozását és végrehajtását írja elő.”

16. EU direktíva EUROPEAN UNION THE EUROPEAN PARLIAMENT THE COUNCIL Strasbourg, 19 November 2008 (OR. en) 2006/0182 (COD) LEX 939 PE-CONS 3652/2/08 REV 2 TRANS 223 CODEC 885 DIRECTIVE OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL ON ROAD INFRASTRUCTURE SAFETY MANAGEMENT EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENTA TANÁCS Strasbourg, 2008. november 19. (OR. en) 2006/0182 (COD) LEX 939 PE-CONS 3652/2/08 REV 2 TRANS 223 CODEC 885 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE A KÖZÚTI INFRASTRUKTÚRA KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI KEZELÉSÉRŐL

17. EU direktíva tartalma Cél, indoklás (18 pontban) Tárgy és hatály Fogalom meghatározások (9 db) Infrastruktúrális projektek közúti biztonsági hatásvizsgálata Infrastruktúrális projektek közúti biztonsági auditja A működő úthálózat közlekedésbiztonsági besorolása és kezelése Közúti biztonsági felülvizsgálat Adatkezelés. Az iránymutatások elfogadása és közlése Az auditorok kinevezése és képzése A legjobb gyakorlatok cseréje. A közlekedésbiztonság-kezelési gyakorlatok folyamatos javítása. A műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás. A bizottság eljárása. Átültetés. Hatálybalépés. Mellékletek l.-lV.

18. EU direktíva mellékleteinek (l.-lV.) tartalma I. MELLÉKLET Infrastrukturális projektek közúti biztonsági hatásvizsgálata 1.A közúti biztonsági hatásvizsgálat elemei: a)probléma-meghatározás; b)a jelenlegi helyzet és a „semmit nem teszünk” forgatókönyv; c)közlekedésbiztonsági célok; d)a javasolt alternatívák közlekedésbiztonságra gyakorolt hatásának elemzése; e)az alternatívák összehasonlítása, beleértve a költség-haszon elemzést is; f) a lehetséges megoldások felsorolása. 2. Figyelembe veendő elemek a)-h)

19. EU direktíva mellékleteinek (l.-lV.) tartalma Il. MELLÉKLET Infrastrukturális projektek közúti biztonsági auditja 1. Kritériumok az engedélyezési tervezés szakaszában: a)-m) 2. Kritériumok a kiviteli tervezés szakaszában: a)-i) 3. Kritériumok a megnyitás előtti szakaszban: a)-c) 4. Kritériumok a működés korai szakaszában: a közúti biztonság értékelése a közlekedők tényleges magatartása alapján

20. EU direktíva mellékleteinek (l.-lV.) tartalma III. MELLÉKLET. A magas baleseti koncentrációjú útszakaszok besorolása és az úthálózat közlekedésbiztonsági besorolása 1.A magas baleseti koncentrációjú útszakaszok azonosítása 2.A szakaszok meghatározása az úthálózat közlekedésbiztonsági besorolásának elemzése céljából 3.Az értékeléséhez szükséges elemek a szakértői csoportok helyszíni látogatásakor :a)-e)

21. EU direktíva mellékleteinek (l.-lV.) tartalma IV. MELLÉKLET. A baleseti jelentésben szereplő baleseti információk A baleseti jelentéseknek az alábbi (9 db) elemeket kell tartalmazniuk: a baleset helyszíne, -helyének képei, ábrái; - napja és időpontja; információ az útról, a baleset súlyossága, az érintett személyek jellemzői, az érintett járművek adatai; a baleset adatai; a baleset és a baleseti helyszínelés időpontja, illetve a baleseti mentőszolgálat megérkezése között eltelt idő. FIGYELEM: Nincs melléklet a Közúti biztonsági felülvizsgálat-hoz!!!!!!!!!!

22. 2. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) 1. § A törvény célja, hogy a közúti közlekedés alapvető feltételeinek, az abban résztvevő személyek és szervezetek jogainak és kötelezettségeinek a meghatározásával elősegítse a közúti személy- és áruszállítási szükségletek kielégítését, a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő korszerű járműállomány és közúthálózat kialakítását, működését, a közutak védelmét. 2. § (1) A törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén a közúti közlekedésben résztvevőkre, a közúti járművekre (a továbbiakban: jármű), - az utakra, az utak környezetére és a közúti közlekedést szolgáló létesítményekre, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló utakon, tereken, parkokban, egyéb közterületeken kialakított várakozási területen járművekkel történő várakozás rendjére. (2) A Magyar Köztársaság területén kívül a magyar hatósági jelzéssel ellátott járművekre, azok üzembentartójára, illetőleg vezetőjére a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben a külföldi jogszabály vagy nemzetközi szerződés, egyezmény, megállapodás eltérően nem rendelkezik. (3) A Magyar Köztársaság területén külföldi hatósági jelzéssel ellátott járművekre, azok üzembentartójára, illetőleg vezetőjére a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben jogszabály, nemzetközi szerződés, egyezmény vagy megállapodás másként nem rendelkezik.

23. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény - a közúti közlekedésben résztvevők alapvető jogai és kötelezettségeire - a közúti közlekedéssel összefüggő állami feladatokra - a közúti közlekedés fejlesztésének szempontjaira - a közúti forgalom szervezésének elveire - a közúti közlekedési szakértőre - a közúti közlekedés résztvevőinek nevelése, oktatása, szakképzése és utánképzésére - az utazó munkavállalók munkaidejére - a járművek használatára - a központi közlekedési közigazgatási bírságnyilvántartásra - a közúti járművek üzemeltetésének műszaki feltételeire - a külföldi rendszámmal ellátott járművek belföldi üzemeltetésére, használatára vonatkozó sajátos szabályokra - út építésére, kezelésére, fenntartására, megszüntetésére és elbontására - a közút nem közlekedési célú igénybevétele és a közút melletti ingatlan használatára - a közúti közlekedés ellenőrzésére - a gépjárművezetőkre vonatkozó szociális előírások ellenőrzésére vonatkozóan tartalmaz előírásokat.

24. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény Felhatalmazást ad a közúti infrastruktúra biztonsági kezeléséhez. Tervezés során a hatásokat értékelni kell köztük, a közlekedés-biztonsági hatásokat. Közút forgalmi rendjét a kezelője alakítja ki, legalább ötévenként –felül kell vizsgálnia. Megfelel a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonság kezeléséről szóló EK irányelvnek. Rendelkezik: a közúti biztonsági auditor fogalmáról, igénybevételéről, a vele szemben támasztható személyi feltételekről, a kamarának e tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségeiről, az alapképzése és továbbképzése terén a közlekedési hatóság szerepéről, a közúti projektek építtetőjének kötelességéről (a közúti biztonsági hatásvizsgálat és a közúti biztonsági audit készíttetése vonatkozásában. Felhatalmazást ad a Kormánynak a közlekedési infrastruktúra közúti biztonsági kezelése, közúti biztonsági hatásvizsgálat, az auditálás, a felülvizsgálat, valamint a baleseti adatgyűjtés részletes szabályaira, az auditori tevékenység feltételeire, az engedély megszerzésére, nyilvántartásának adattartalmára, stb. vonatkozó szabályok megállapítására. Felhatalmazást ad a Miniszternek a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről szóló iránymutatásokra és az auditori tevékenység engedélyezésére vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjjal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

25. Kkt. 2011. január 1-től hatályos A következő 29/D. §-sal egészül ki: ”Az építtető köteles a közúti projektek vonatkozásában közúti biztonsági hatásvizsgálatot és a tervezőtől és kivitelezőtől független közúti biztonsági auditot készíttetni a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezelésről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint.” A 47. § új, 27. meghatározása a közúti biztonsági auditor: a közúthálózat részét képező utak, úttartozékok, vagy az út műtárgyai engedélyezési és kiviteli terveinek, valamint a megvalósult utak, úttartozékok vagy az út műtárgyai forgalomba helyezés előtti és az üzemeltetés első évében végzett – a tervezőtől, az építtetőtől és a kivitelezőtől független – részletes, módszeres műszaki biztonsági ellenőrzést végző természetes személy;

26. Kkt. 16/B § (1)-(5): auditorra vonatkozó feltételek (büntetlen előélet, szakmai képesítés, mérnöki kamara engedélye); kamarai nyilvántartás tartalma; auditori tevékenységre vonatkozó kérelem; kamara adatellenőrzése; auditor-képzés feltételei (NKH engedélye, nyilvántartása, ellenőrzése).

27. 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről A rendelet rögzíti a forgalomszabályozás általános alapelveit, úgymint:  - A forgalomszabályozási munka a szabályozás megtervezéséből, megvalósításából (közúti jelzésekkel, építésekkel), hatásának megfigyeléséből és – szükség esetén – módosításából áll. - A forgalomszabályozás során figyelembe kell venni a szabályozandó út (útszakasz, útkereszteződés)  - közlekedésbiztonsági helyzetét és annak időbeni változásait,  - forgalmának biztonságát és zavartalanságát befolyásoló környezetet,  - forgalmának nagyságát, összetételét és annak változásait, műszaki jellemzőit,  - környezetének településrendezési és környezetvédelmi szempontjait. - A forgalomszabályozás során kiemelt figyelmet kell fordítani:  - a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedésére, az útkereszteződésekre, a vasúti átjárókra.

28. 15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről A hatóság abban az esetben engedélyezi a forgalomba helyezést, ha az építmény az építési engedélynek megfelelően épült meg, rendeltetésszerű használatra alkalmas, és kielégíti a forgalombiztonsági követelményeket. A forgalomba helyezés engedélyezéséről szóló határozatnak tartalmaznia kell – többek között – a forgalom biztonságát nem veszélyeztető hibák, hiányosságok felsorolását és az építtető megfelelő határidő kitűzésével való kötelezését azok megszüntetésére. A rendeletet 2011-ben azonos című kormányrendelet váltotta fel, amely az építési engedély kérelem kötelező tartozékaként említi: - kormányrendeletben meghatározott esetekben az engedélyezési tervek közúti biztonsági auditjának vizsgálati jelentését és az építtető arra vonatkozó nyilatkozatát.

29. Közúti közlekedésbiztonság intézményrendszere Mo.-on  Jogi felelősség megoszlik NFM és BM között  BM háttere ORFK/OBB, +útkezelő (3178 db települési önkormányzat, összesen 169 263 km-en )  NFM háttere (NKH)/KTI, +útkezelő ( Magyar Közút Nzrt., 3 koncessziós társaság, összesen 31 692 km-en)  Célok és végrehajtás Akcióprogram/Intézkedési Terv szerint  Megyei, városi baleset megelőzési szervezetek  Civil szervezetek, Polgárőrség, Autóklub, GRSP kevés támogatással működnek.

30. Települések értékelése 3 pillér alapján

31. A hazai tervezési gyakorlat közlekedésbiztonsági értékelése A fejlesztés– rövid távú napi és helyi politikai célok mellett - a biztonság szempontjai másodlagossá váltak. Az autópálya hálózat fejlesztése követte a fejlett motorizációjú országok szabályozásait, Egyre rövidebb útszakaszok, egyre változóbb műszaki szinten, takarékosabb megoldások kerültek elő, az ütemezett építésre hivatkozással, a járművezetés kockázatát növelve. A forgalmi igények kielégítését és a területfeltárást célzó beruházások együttes kezelését, a hosszú-távú tervezés sem oldotta meg. A szakma nem tudott elfogadható projekt értékelési módszertant adni. A felmentési kérelmek a csomóponttávolság, a csomóponti elemek, padka szélesség és rézsű hajlás előírásaitól való eltérést célozzák, mindig gazdasági érdekből, de sohasem biztonsági megfontolásokkal. Az úthálózat egyes szakaszai túlzsúfoltak, mások pedig túlméretezettek, sebesség túllépésre ösztönöznek. A települések elkerülő szakaszainak építése és a 11,5 t burkolat megerősítési programok során az úthálózat biztonsági szemléletű kezelése elmaradt. Tervezési elveink felülvizsgálatra szorulnak az út típusok csökkentése, az „önmagukat magyarázó utak”, „megbocsátó utak” kialakítása, a tervezési időtávok, az ütemezhetőség, a biztonságos csomópont típus választás terén.

32. Közlekedéspolitika és közlekedésbiztonság Svéd ”zéro vision” „megbocsátó utak” „önmagát magyarázó úthálózat” „fenntartható biztonság” (ember szempontú infr., jármű, forgalomszab.) Góc keresés, nyilvántartás, megszüntetés Infrastruktúra súlya – autópálya hálózat-, elkerülő út építési program „kis költségű”, biztonsági, forgalomtechnikai pályázatok kerékpárút hálózat fejlesztés Közlekedésbiztonsági programok Intelligens közlekedési rendszerek (ITS) KÖZOP közlekedésbiztonsági projektek

33. A Kormány 176/2011. (VIII. 31.) sz. rendelete a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről -tartalma 1. A rendelet hatálya és alkalmazási köre 2. Értelmező rendelkezések 3. Közúti biztonsági hatásvizsgálat 4. Közúti biztonsági audit 5. Az üzemeltetett úthálózati elemek közlekedés- biztonsági rangsorolása és közlekedésbiztonsági intézkedések 6. Közúti biztonsági felülvizsgálat 7. Adatkezelés 8. A közúti biztonsági auditorok képzése és nyilvántartása 9. Záró rendelkezések 1.-4.- melléklet (azonos az EU direktíva mellékletével)

34. A Kormány 176/2011. (VIII. 31.) sz. rendelete a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről A Kormány 176/2011. (VIII. 31.) sz. rendelete a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről 2011. szeptember 15-én lépett hatályba: a gyorsforgalmi közúthálózatra, beleértve a transzeurópai úthálózat magyarországi részét képező utakat; az országos főúthálózatra; a 10.000 E/nap-nál nagyobb forgalmú közutakra. Ezen közutak közúti biztonsági hatásvizsgálatára, közúti biztonsági auditálására, közlekedésbiztonsági rangsorolására és közúti biztonsági felülvizsgálatára, valamint a közúti biztonsági auditorokra és azok képzését végző szervekre terjed ki.

35. 1 A KBA és KBH bevezetésének fázisai I.

36. Az országos főutakon 2014. január 1. A KBA és KBH bevezetésének fázisai II. "Közúti biztonsági audit" Napok - 2012. április 17- 18.

37. A KBA és KBH bevezetésének fázisai III. A 10.000 E/nap keresztmetszeti forgalomnagyságnál nagyobb forgalmú közutakon 2015. január 1 Az ábra nem tartalmazza az érintett helyi közutakat

38. A Kormány 176/2011. (VIII. 31.) sz. rendelete a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről Közúti Biztonsági Hatásvizsgálat (KBH): annak stratégiai összehasonlító elemzése, hogy az új út építése vagy a meglévő hálózat jelentős mértékű módosítása milyen hatással van a közúthálózat közlekedésbiztonságára; Közúti Biztonsági Audit (KBA): a közúti infrastrukturális projekt engedélyezési és kiviteli terveinek, valamint a megvalósult létesítménynek átadás előtti és az üzemeltetés korai szakaszán végzett független, részletes, módszeres műszaki biztonsági ellenőrzése; Közúti Biztonsági Felülvizsgálat (KBF): a közút közlekedésbiztonsági szempontból meghatározó paramétereinek rendszeres felülvizsgálata a beavatkozást igénylő jellemzők és hiányosságok feltárása érdekében; az üzemeltetett úthálózati elemek Közlekedésbiztonsági Rangsorolása és Közlekedésbiztonsági Intézkedések (KRI): a közúti hálózat balesetveszélyes szakaszainak azonosítása, elemzése, rangsorolása, majd a fejlesztési lehetőségek költséghatékonyság szerinti elemzése és besorolása

39. A 176/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet bevezetése "Közúti biztonsági audit” Mocsári Tibor Közúti Biztonsági Audit (KBA) engedélyezési terv kiviteli terv átadás előtt/után Közúti Biztonsági Hatásvizsgálat (KBHV) Közlekedésbiztonsági Rangsorolás (KRI) góchely-keresés, hatékonyságvizsgálat Közúti Biztonsági Felülvizsgálat (KBF) Tanulmányterv Tervezés Építés Fenntartás

40. Közúti biztonsági hatásvizsgálat KBH Az építtető a gyorsforgalmi közúthálózat elemeire – beleértve a transzeurópai úthálózat magyarországi részét képező utakat – minden esetben, az országos főúthálózat elemeire, valamint a 10.000 E/nap keresztmetszeti forgalomnagyságnál nagyobb forgalmú közutakra 1 km-nél hosszabb útépítés vagy fejlesztés esetében köteles elkészíttetni; tanulmánytervi fázisban a különböző változatokról szóló döntés előtt; feltárja, hogy milyen közlekedésbiztonsági megfontolások járultak hozzá a legkedvezőbb megoldás kiválasztásához és biztosítja a szükséges közlekedésbiztonsági információkat a különböző vizsgált változatok költség-haszon elemzéséhez.

44. Közúti biztonsági hatásvizsgálat KBH Változatok prioritási sorrendje a várható baleseti számok (sérülési kockázatok) alapján, A szöveges elemzés főbb következtetései, amelyek esetleg eltérhetnek a számítások eredményeitől. Egyes változatok kizárását lehet javasolni különösen kedvezőtlen közlekedésbiztonsági hatásuk miatt. Javaslatokat lehet tenni változatok kombinálására, újabb változatra. Javaslatok tehetők egyes részmegoldások módosítására

45. Közúti biztonsági audit KBA Az építtető a gyorsforgalmi közúthálózat elemeire, beleértve a transzeurópai úthálózat magyarországi részét képező utakat, köteles közúti biztonsági auditot készíttetni, amelyet az engedélyezési terv, kiviteli terv készítése során a tervhez, az építés – a közforgalom számára történő megnyitás előtt, az üzemeltetés korai szakasza – során a műszaki ellenőri nyilatkozathoz csatolni kell; az országos főúthálózat elemeire, valamint a 10.000 E/nap-nál nagyobb forgalmú közutakra csak az engedélyezési tervre; auditori jelentésben a közlekedésbiztonság szempontjából kritikus elemek, és ezekre vonatkozóan ajánlások; ha a vizsgálati jelentés nem biztonságos elemeket állapít meg, de az építtető nem javít az adott tervezési vagy építési szakasz végéig, az építtető az auditori jelentéshez csatolva köteles a döntését indokolni; a közútkezelői hozzájárulásban előírható a közúti biztonsági audit.

46. Közúti biztonsági audit KBA -lényege, előnye (Koren) Az előírások vagy szabványok betű szerinti alkalmazása nem mindig vezet a lehető legbiztonságosabb megoldáshoz. Az auditálás tehát túlmutat a releváns tervezési előírások helyes alkalmazásának vizsgálatán. A biztonsági szempontok az úttervezési műszaki előírásokban benne vannak. Mégis sok olyan építési intézkedés történik, amelyek nem a legbiztonságosabbak … és ez nem is mindig pénz kérdése. Attól, hogy minden előírást betartunk, még nem feltétlenül lesz biztonságosabb.

47. Közúti biztonsági audit KBA -lényege (Koren) Mi a közúti biztonsági audit? Közúti projektek rendszerezett és független felülvizsgálata biztonsági szempontból A lehetséges közlekedésbiztonsági problémák azonosítása az úthasználó szemével nézve Javaslatok tétele ezen problémák megoldására Mi nem a közúti biztonsági audit? A KBA nem a terv műszaki minőségének ellenőrzése A KBA nem a terv valamiféle jóváhagyása

48. Közúti biztonsági audit KBA - célja (Koren) Az érvényes irányelvek biztonsággal kapcsolatos szempontjait figyelembe vegyék (minimális követelmény). A terv és a megépített út a forgalombiztonság követelményeit a tapasztalt auditorok megítélése szerint is optimálisan figyelembe vegye. Az egymással konfliktusban lévő igények, úgymint a költségek, a természetvédelmi szempontok és a helyi kényszerítő körülmények között a biztonság kellő súllyal szerepeljen

49. Közúti biztonsági audit KBA A megállóban álló autóbusz miatt nem látja egymást a jármű vezetője és a gyalogos

50. Közúti biztonsági audit KBA Azonosak a körforgalmi ágak? Mindenhol kell sebességet csökkenteni? Mindenütt ugyanúgy…?

51. Az üzemeltetett úthálózat közlekedésbiztonsági rangsorolása és intézkedések (KRI) A közútkezelő legalább évente egyszer gondoskodik a magas baleseti kockázatú helyszínek és a közúthálózat közlekedésbiztonsági rangsorolásáról (relatív baleseti mutatók és hatékonyság alapján készített sorrend); biztosítja, hogy e rangsor alapján kiemelt útszakasz-okat szakértők helyszíni vizsgálat-tal értékeljék; országos és helyi közutak esetében a tulajdonos, valamint koncessziós üzemeltetés esetében a koncesszor köteles biztosítani, hogy a közlekedés biztonságát javító beavatkozások ezen útszakaszokon megvalósuljanak; a közút kezelője tájékoztatja az úthasználókat a magas baleseti kockázatú helyszínekről jelzőtáblával, útburkolati jellel, továbbá a honlapján közzé teszi ezek km-szelvénnyel, településnévvel, utcanévvel és házszámmal, helyrajzi számmal, GPS koordinátákkal azonosított helyét.

52. Közúti biztonsági felülvizsgálat (KBF) A közútkezelő a biztonsági jellemzők megállapítása és a baleset-megelőzés érdekében köteles elvégezni a közutakra vonatkozó biztonsági felülvizsgálatokat a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti forgalmi rend-felülvizsgálattal egyidejűleg; a közúti biztonsági felülvizsgálat magában foglalja az adott helyszínen a vizsgálat időpontjában meglevő építési és forgalomtechnikai beavatkozásoknak a forgalom biztonságára gyakorolt tényleges hatásának felmérését.

53. Közúti biztonsági felülvizsgálat (KBF)

54. Egyértelmű közúti jelzések?

55. Közúti biztonsági felülvizsgálat (KBF) -információbőség

56. Előírások, tapasztalatok -„Közúti biztonsági audit. Módszertan” című útügyi műszaki előírás, e-ÚT 02.01.42. -”Közúti biztonsági hatásvizsgálat, módszertan” című útügyi műszaki előírás, útmutató NFŰ. A 2009-2015. évek közötti időszak tapasztalatai már jelzik a szabályozások hiányosságait és a szükséges továbblépés irányait.

57. Közúti biztonsági audit című útügyi műszaki előírás (ÚT 2-1.233) e-UT 02.01.42 A 2009. évben meghirdetett előírás részletes módszertani útmutató. Megadja az audit:  definícióját,  célját,  módszerét,  az auditjelentés tartalmát,  mintát,  ellenőrző kérdések használatát javasolja.

58. Közúti biztonsági hatásvizsgálat, módszertan című útügyi műszaki előírás Ez a vizsgálat új hazánkban, az egységesség kedvéért módszertani útmutató (KBHV) készült 2010-ben. A KBHV az egységes fogalom meghatározásokon túl javaslatot ad a jelentés szerkezetére és tartalmára. Főbb részei: - a feladat meghatározása (a projekt leírása, a hatásterület és a hálózat azonosítása, a vizsgálat időtávlata, a jelenlegi és a várható forgalom meghatározása), - a jelenlegi helyzet és a projekt (beavatkozás) nélküli eset forgatókönyve, - közlekedésbiztonsági célok, - a javasolt változatok közlekedésbiztonságra gyakorolt hatásának elemzése, - a változatok összehasonlítása, - a lehetséges megoldások sorrendjének bemutatása.

59. Közutak Tervezése (KTSZ) 2008 Az új közúti infrastruktúra-elemek tervezésének biztonsági szintjét alapvetően ez határozza meg. Meglévő infrastruktúra-elemek felújítására ezen előírások csak iránymutatóak. Az építési változatok feltárására vonatkozó tanulmányterven kívül előforduló, egyéb célú előkészítő vizsgálatok között említi a közúti biztonsági hatásvizsgálatot. A KTSZ definíciója szerint a közúti biztonsági hatásvizsgálat a különböző tervváltozatok hatékonyságvizsgálata a várható és a jelenlegi közlekedésbiztonsági helyzet elemzésével. A vizsgálatoknak kellően részletes (meglévő és számított) forgalmi és közlekedésbiztonsági adatokon kell alapulniuk…, A tanulmányterv esetleg szükséges munkarésze a közúti biztonsági hatásvizsgálat. A főváltozatokra forgalmi és költség-haszon vizsgálat, közúti biztonsági hatásvizsgálat, valamint ezek figyelembe vételével összegző értékelés készül. Engedélyezési terv esetleg benyújtandó munkarészei között, a tervezőtől független szakértő által végzendő vizsgálatok között szerepel a közúti biztonsági audit, Kiviteli (építési) terv esetén az esetleg szükséges további önálló munkarészek, között javasolt a közúti biztonsági audit elvégzése.

60. Új komplex, biztonsági szemléletű tervezésre van szükség! Az Európai unió kiváló baleseti statisztikával rendelkező országainak célkitűzéseit és gyakorlatát kell átvennünk. A közlekedéspolitika célkitűzései között meg kell jelennie az ember központú infrastruktúra kialakításának igénye! A hazai jogi szabályozás hiányosságait pótolni kell, az útügyi műszaki szabályozást az új eredményeket, elveket gyorsabban követővé és rugalmasabbá kell tenni. A biztonsági szemléletű tervezés a közlekedésbiztonsági hatásvizsgálat és az audit bevezetésével jelentős balesetszám csökkentést eredményezhet. A közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről szóló Kormány- rendelet 4 intézkedése az egész ágazat szakmai színvonalát növelheti.

61. Továbblépés ---audit KBA A gyorsforgalmi utakon mind a négy tervezési fázisra (eng. terv, kiviteli terv, átadás előtt/után) el kell készíteni a közúti biztonsági audit jelentést. A főutakon és a nagyforgalmú mellékutakon csak az engedélyezési tervet kell auditálni. Az elmúlt években számos terv auditja készült el, elsősorban az országos közúthálózat fejlesztései mentén a NIF készíttetett ilyen vizsgálatokat, azonban számos önkormányzati fejlesztés tervei is auditálva voltak. Különböző színvonalú és több esetben a kívánatostól eltérő javaslat- tartalmú audit jelentések és javaslatok születtek. Mindezek ellenére számos esetben módosultak a tervek, több esetben a tervzsűri döntése is szükséges volt a biztonságosabb megoldás megszületéséhez..

62. Továbblépés---felülvizsgálat KBF A felülvizsgálatok elindultak az országos közutakon: mind a Magyar Közút, mind a koncessziós társaságok folyamatosan dolgoznak az 5 évenkénti ciklusba szervezett feladatok teljesítésén. A munkát a jövőben várhatóan segíteni fogja a baleseti adatok helyazonosításának pontosítása, illetve a hazai és külföldi auditálási, felülvizsgálati tapasztalatok beépülése a munkába. Továbbra is megoldandó probléma a beavatkozási javaslatok finanszírozása.

63. Továbblépés---egyéb 2015 évben a NFM megbízásából megújult a közúti biztonsági hatásvizsgálat útmutatója, 2016-ban a KKK megbízásából a MAÚT dolgozik a közúti biztonsági audit útmutató felülvizsgálatán, illetve a közúti biztonsági felülvizsgálat és a góckutatási-hatékonysági sorrend módszertanának kidolgozásán.

64. Továbblépés---egyéb Az NFM, KKK, NIF, BKK, KTI, NKH, MK bevonásával 2015 végén megkezdődött a 176/2011 Korm. rendelet felülvizsgálata. A rendeletben pontosabb fogalmak és jobban lehatárolt feladatkörök segítik majd a jövőben a munkát. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 28. alpontjában kapott felhatalmazás alapján került megalkotásra a közutak tervezéséről szóló ………/2015. (…..) NFM rendelet, amely a közutak, azok műtárgyai és tartozékai tervezése során betartandó alapvető követelmények rögzítése mellett néhány konkrét követelményt is meghatároz. ( nincs hatályban!)

65. E-mail címem: dr.lanyi.peter.pal@gmail.com