1. dr. Nagy Attila Mihály

2. Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Az Alkotmánybíróság legfontosabb jogforrásai: Alaptörvény 24. cikke; az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. Törvény (Abtv.); az Alkotmánybíróság Ügyrendjéről szóló 1001/2013. (II. 27.) AB Tü. határozata.

3. Az Alkotmánybíróság hatásköreit az Alapörvény és az Abtv. állapítja meg, de sarkalatos törvény további feladat- és hatásköröket is megállapíthat. 1. Az Alaptörvénnyel való összhang előzetes vizsgálata (előzetes normakontroll eljárás) 2. Az Alaptörvénnyel való összhang utólagos vizsgálata (utólagos normakontroll eljárás) 3. Bírói kezdeményezés egyedi normakontroll eljárás iránt 4. Az alkotmányjogi panasz 5. A nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata

4. 6. Az Országgyűlés népszavazás elrendelésével összefüggő határozatának vizsgálata 7. Az Országgyűlés vallási tevékenységet végző szervezet elismerésével összefüggő döntésének vizsgálata 8. Az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásával összefüggő véleménynyilvánítás (indítványozó a Kormány) 9. A vallási közösség alaptörvény-ellenes működésével összefüggő vélemény 10. A köztársasági elnök tisztségtől való megfosztása 11. A hatásköri összeütközés feloldása 12. Az Alaptörvény értelmezése

5. Abtv. 36. § (1) Ha – a bíróságok és a közigazgatási hatóságok kivételével – az állami szervek, illetve állami és önkormányzati szervek között hatásköri összeütközés merül fel, az érintett szerv az Alkotmánybíróságnál indítványozhatja a hatásköri összeütközés Alaptörvény értelmezése alapján történő megszüntetését. (2) Az Alkotmánybíróság dönt arról, hogy a felmerült vitában mely szervnek van hatásköre, és kijelöli az eljárásra kötelezett szervet. 3001/2012. (VI. 21.) AB végzés Szigliget és Hegymagas községek Körjegyzősége és a Tapolcai Rendőrkapitányság közötti hatásköri összeütközés megszüntetéséről és az eljáró szerv kijelöléséről

6. új fejezet az Alkotmánybíróság alapjogvédelmi tevékenységének történetében eltolódás az egyedi jogvédelem irányába – alkotmányjogi panasz megerősítése német minta alapján Az alkotmányjogi panasz három típusa: Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti, ún. régi típusú panasz Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti, ún. közvetlen panasz Abtv. 27. § szerinti, ún. valódi panasz

7. Abtv. 26. § (1) Az (…) Alkotmánybírósághoz fordulhat az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény- ellenes jogszabály alkalmazása folytán a) az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és b) jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

8. Abtv. 26. § (2) Az (…) Alkotmánybíróság eljárása kivételesen akkor is kezdeményezhető (…), ha a) az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és b) nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette.

9. Abtv. 27. § Az (…) alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés a) az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és b) az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

10. nemcsak az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabályt lehet megtámadni, hanem magát az Alaptörvénnyel ellentétes bírói döntést is; az Alkotmánybíróság megsemmisítheti a támadott bírói döntést; az érintettség új szabálya: kivételesen bírói döntés nélkül, a jogszabály közvetlen alkalmazása vagy hatályosulása következtében is az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni;

11. Indítványozói jogosultság: egyedi ügyben való érintettség Határozott kérelem: A kérelem akkor határozott, ha egyértelműen megjelöli a) azt az alaptörvényi, illetve törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, továbbá amely az indítványozó jogosultságát megalapozza, b) az eljárás megindításának indokait, alkotmányjogi panasz esetén az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét, c) az Alkotmánybíróság által vizsgálandó jogszabályi rendelkezést vagy bírói döntést, d) az Alaptörvény megsértett rendelkezéseit, e) az indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabály, jogszabályi rendelkezés, bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével valamint f) a kifejezett kérelmet a jogszabály, jogszabályi rendelkezés vagy a bírói döntés megsemmisítésére, illetve az Alkotmánybíróság döntésének tartalmára.

12. → Melyek az önkormányzatok Alaptörvényben biztosított jogai? → Az Alaptörvény mely rendelkezéseire hivatkozhat egy önkormányzat alkotmányjogipanasz benyújtásakor?

13. 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról 43. § (1) A helyi önkormányzatok alapjogai (44/A. §) egyenlőek. 44/A. §: rendeletet alkothat; önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat; az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonosi jogokat gyakorolja, a bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat, az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult, törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét, törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét, önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat, szabadon társulhat, önkormányzati érdekszövetséget hozhat létre. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Az alapvető jogok az Alkotmány XII. Fejezetben (Alapvető jogok és kötelességek) helyezkedtek el (54–70/K. §-ok).

14. 56/1996. (XII. 12.) AB határozat Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörcsoportok, önkormányzati alapjogok egy, az állam közhatalmi szervezeti rendszerén belül elhelyezkedő, Alkotmányban szabályozott szervtípus autonómiáját hivatottak garantálni. Az önkormányzati alapjogokat az Alkotmány nem részesíti a XII. fejezetben szabályozott, - az egyén autonómiájának alkotmányos garanciáit jelentő - alapvető jogokat megillető, azokkal azonos alapjogi védelemben. Az önkormányzati alapjogok korlátozásával szemben nem alkotmányossági követelmény az, hogy arra valamely alkotmányos jog érvényesítése, valamely alkotmányos cél érdekében szükségszerűen és azzal arányosan kerüljön sor.

15. 23/2009. (III. 6.) AB határozat: Az állam (és az állami szervek) fordulhatnak-e alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz? (Az adott ügy indítványozója a Honvédelmi Minisztérium Közgazdasági és Pénzügyi Ügynöksége volt.) Az Alkotmánybíróság hivatkozva az alkotmányjogi panasz jogintézményének jogorvoslati jellegére vonatkozó korábbi gyakorlatára, és az alapvető jogok rendeltetésére (államhatalommal szembeni alkotmányos garancia megteremtése az egyén vagy egy közösség jogainak védelmére, cselekvési autonómiájának biztosítására) azt állapította meg, hogy: „közhatalmi jogosítvánnyal felruházott állami szervnek nincs az államhatalommal szemben garanciákat jelentő olyan alkotmányos alapjoga, amely feljogosítaná alkotmányjogi panasz előterjesztésére”.

16. Alaptörvény B) cikk (3) A közhatalom forrása a nép. (4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. Alaptörvény 31. cikk (1) Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek.

17. Alaptörvény 32. cikk (1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között a) rendeletet alkot; b) határozatot hoz; c) önállóan igazgat; d) meghatározza szervezeti és működési rendjét; e) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat; f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik; g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat; h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről; i) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat; j) a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat; k) szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek; l) törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Alapvető jogok az Alaptörvény Szabadság és felelősség című fejezetében (I-XXXI. Cikkek) helyezkednek el. Alapvető jog jogosultja lehet: ember, törvény által létrehozott jogalany. Az Alaptörvény nem említ önkormányzati alapjogokat.

18. 3307/2012. (XI. 12.) AB végzés (indítványozó a NAV): Az AB – megerősítve az Alaptörvény hatálybalépése előtti gyakorlatát – az indítványtételi jogosultság hiányára hivatkozva visszautasította az alkotmányjogi panaszt, kiemelve, hogy állami szerv nem lehet az Abtv. 27. §-ában említett Alaptörvényben biztosított jog alanya. 3317/2012. (XI. 12.) AB végzés (indítványozó Hajdúsámson jegyzője mint a Helyi Választási Iroda vezetője): Az AB a közhatalom gyakorlására jogosult állami szervnek vagy annak vezetőjének ebben a minőségében alkotmányos kötelezettsége áll fenn az alapjogok védelmére, ennél fogva a közhatalommal szemben alapjogi sérelem nem érheti, így alkotmányjogi panasz benyújtására sem jogosult.

19. 3105/2014. (IV. 17.) AB végzés (indítványozó: Budapest Főváros XIII. Kerület Önkormányzata) Az Alaptörvény önkormányzati alapjogokról nem rendelkezik, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése a helyi közügyek összetevőit (tartalmi elemeit) határozza meg, felsorolva azokat az alaptörvényi szinten védett feladat- és hatáskörcsoportokat, amelyeket törvényi keretek között a helyi közügyek intézése körében a helyi önkormányzatok gyakorolhatnak. Az indítványozó nem jelölt meg olyan Alaptörvényben biztosított jogot, amely a helyi önkormányzatot megilleti. →2012 és 2016 között hasonló tartalmú vissza- és elutasító döntések születtek.

20. „ÁTTÖRÉS!” → 3091/2016. (V. 12.) AB határozat Indítványozó: Magyar Honvédség Egészségügyi Központ (az alapító okirata szerint egészségügyi szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmény, amely e tevékenysége körében közhatalmi jogosítványt nem gyakorol.) Az Alaptörvény I. cikk (4) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a jogi személyeket is megilletik azon alapjogok - és nyilván azok védelme is -, amelyek természetüknél fogva nemcsak a természetes személyekre vonatkoznak, hanem nagyon szűk körben ugyan, de az államot, az állami szerveket, és az önkormányzatokat is megillethetik. A jogosultság létét vagy hiányát az alapozza meg, hogy az alapul fekvő jogviszonyban az állam, az állami szerv magánjogi jogalanyként, vagy közhatalmi szervként járt-e el. (Az Alkotmánybíróságnak ezt esetről-esetre meg kell vizsgálnia.) Az indítványozói jogosultság tekintetében különbséget kell tenni az állam, a közhatalmat gyakorló állami szervek és az általuk létrehozott jogalanyok között. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ugyanis egyértelmű, hogy az állam, vagy annak szervei által létrehozott olyan jogi személyek, amelyek közhatalmat nem gyakorolnak, nem zárhatóak el az alkotmányjogi panasz igénybevételétől.

21. 3149/2016. (VII. 22.) AB végzés (folytatás): Az AB kimondta, hogy az önkormányzat (és az általa létrehozott jogi személy) azon alapvető jogaira hivatakozhat, amelyek - a jogi személyeket is megillethetik, - az állam és állami szerv mint jogi személy vonatkozásában értelmezhetők, Így pl.: - tulajdonhoz való jog, örökléshez való jog (Alaptörvény XIII. cikke) - tisztességes bírósági eljáráshoz való jog, jogorvoslathoz való jog (Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdései)

22. 3149/2016. (VII. 22.) AB végzés Az indítványozó (Esztergom Város Önkormányzata) egy vállalkozási szerződés teljesítésével kapcsolatos polgári jogi jogvitában, az ugyancsak jogi személy felperesekhez képest mellérendelt jogalanyként, a per alpereseként vett részt. Az Alkotmánybíróság – eltérve az előző Alkotmány szabályozására épült gyakorlatától – azt állapította meg, hogy az önkormányzat is élhet az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasszal, feltéve, hogy az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló jogvitás ügyben mellérendelt jogalanyként és nem a közhatalom gyakorlójaként járt el. Az indítványozói jogosultság szempontjából tehát nem az önkormányzat (egyébként különleges) jogi státuszának, hanem annak van relevanciája, hogy az önkormányzat az alapul fekvő ügyben, hierarchikus viszonyban, a közhatalmi jogosítványaival élve, avagy a vagyoni forgalom mellérendelt alanyaként járt-e el. Az Alkotmánybíróság álláspontja ugyanis változatlan a tekintetben, hogy az Abtv. 27. § szerinti alkotmányjogi panasz - szervezet esetében is -, az egyedi ügyben bekövetkezett, Alaptörvényben biztosított, egyéni jogsérelem orvoslásának eszköze, amely nem az önkormányzat sui generis, vagy állam által átruházott hatáskörben hozott közhatalmi döntéseinek kikényszerítésére szolgáló intézmény. Mindez nem mond ellent annak, hogy az Mötv. 5. §-a alapján - más, arra feljogosított személyek és szervek indítványa alapján - az Alkotmánybíróság védelemben részesítse az önkormányzatot az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében rögzített közhatalmi aktusainak gyakorlása során. Az AB ebben az ügyben is elfogadta az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseire való hivatkozást.

23. Jelen: Az önkormányzatok is jogosultak alkotmányjogi panaszt benyújtani, olyan jogviszonyukat érintő ügyben, amelynek során nem a közhatalom gyakorlójaként jártak el. Az önkormányzatok által létrehozott olyan jogi személyek, amelyek közhatalmat nem gyakorolnak, szintén jogosultak alkotmányjogi panaszt benyújtani. Jövő: alkotmányjogi panasz az önkormányzati rendeletet megsemmisítő kúriai döntés ellen???