1. 7.A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása- példák alapján 12. Osztályos tankönyv 98-104. old.

2. Történelmi háttér:  XVIII. század vége- XIX. század eleje  Magyarország gazdasági fejlődése, társadalmi berendezkedése elmarad az európaitól  A magyarság műveltségben is nagyon elmaradott  A műveltség széles körű elterjedését a magyar nyelvtől lehet várni  A magyar nyelv kifejező ereje szegényes, szókincse gyér volt

3. Előzmények: Már a nyelvújítás előtt: Apáczai Csere János Faludi Ferenc Gyöngyösi István Néhány általuk létrehozott szó: egyenlőtlen, egységes, emberiség, függelék, intézet, képzet, küldemény, nevező, osztó, tünékeny, változtat, versenyez, csodaszép, félreért, lealjasít, vélemény A bécsi testőrírók hatása: -az anyanyelv a nemzeti felemelkedés és megmaradás legfőbb záloga; -a tudománynak és az irodalomnak anyanyelven kell megszólalnia

4. Előzmények

5. Nyelvújítás: Definíciója: nyelvművelők (írók, költők, nyelvészek) tudatos beavatkozása az adott nyelv életébe – az egész országot átfogó nyelvi mozgalommá vált. Minták: a Nyugat-Európában már korábban lezajlott német és francia nyelvújítás Cél: a magyar szókincs bővítése; az idegen szavak magyarítása; a stílusújítás; a tudomány és a kultúra egységes nemzeti nyelven való megszólaltatása.

6. Nyelvújítás: Magyarországon a nyelvújítási mozgalom összekapcsolódott a nemzeti függetlenség és a polgárosodás célkitűzéseivel. Központi kérdés: a magyar nyelv jogainak helyreállítása, államnyelvvé tétele első próbálkozás az 1790-91-es országgyűlés a magyar államnyelvvé tétele 1844-ben valósul meg

7. Nyelvújítás Folyamata: Nyelvfejlesztő társaságok, irodalmi szalonok szerveződnek (pl. Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság); Magyar nyelvű középiskolai tankönyvek, tudományos kézikönyvek jelennek meg; Szótárak írása 1. a latin nyelvű terminológia magyarítására az államnyelvben (pl.címzésformák, a tisztségek magyar megfelelői, a törvénykezésben, hivatalos dokumentumokban előforduló kifejezések magyarul; 2. Matematikai, filozófiai, kémiai, orvosi szakszótárak 3. Végül hosszú évtizedek után: Czuczor-Fogarasi: A magyar nyelv szótára (1862-1874; hat kötet) A Magyar Tudós Társaság megalapítása – 1825 Megindul a magyar nyelvű hírlapirodalom, színjátszás.

8. Viták:  Az egységes nyelv alapja mi legyen: o korabeli élőbeszéd? o a régi irodalomban ránk hagyott magyar nyelv? o a nyelvjárások nyelve?  Kinek van joga dönteni a nyelv ügyében: o az íróknak, nyelvtudósoknak vagy a beszélőknek?  Mi fejleszti jobban a nyelvünket: o a fordítások? o az eredeti magyar művek?  Milyen legyen az uralkodó a magyar helyesírásban? o a kiejtés elve szerinti? (ypszilonista – Verseghy Ferenc) o az elemzés elve szerinti? (jottista – Révai Miklós)

9. A nyelvújítási harc: a neológusok és ortológusok vitája: neológusok: a nyelvet „fokról fokra mívelés által” kell emelni ortológusok: a régi állapotok féltői, maradinak megbélyegzettek tábora  Debreceni Grammatika - 1795 : a magyar nyelv „rontásának” megakadályozása érdekében  18o8: Magyar régiségek és ritkaságok c. nyelvemlékgyűjtemény erősen támadta az ortológusokat (Kazinczy)  1813: Mondolat - válasz  1815: Felelet a Mondolatra (Kölcsey, Szemere)  Az egy évtizedig tartó vitát Kazinczynak az Orthologus és Neologus; nálunk és más nemzeteknél c. tanulmánya zárta le.

10. A nyelvújítás szókincsbővítő eljárásai: 1.A nyelvjárási szavak köznyelvivé tétele betyár, burgonya, hullám, idom, kamat, bútor 2. Régi szavak felelevenítése aggastyán, áradat, fegyelem, bakó, szobor, Béla, Gyula, Zoltán, Géza 3.Idegen szavak átalakítása a)Magyarosítással latin balanea – bálna német Leipzig – Lipcse b)Tükörfordítással befolyás, kivonat, rokonszenv, anyag, pincér, Győző

11. A nyelvújítás szókincsbővítő eljárásai: 4.új szavak alkotása a)Szóképzéssel borong, érzeleg, lazít, tanulmányoz olvasmány, történelem, tengerész, állítmány, körzet, tanulmány, társadalom, véglet, alkalom, egyesület,, füzet, szellem, kedvenc, kegyenc, újonc, cukrászda, szálloda b)Szóösszetétellel búskomor, folyóirat, szemüveg; jogerős, iskolaköteles, naptár, csontváz, belváros, külföld, évszak, részvét, visszhang

12. A nyelvújítás szókincsbővítő eljárásai: 4.új szavak alkotása c)Elvonással(toldalék levágása/elvonása) árnyék – árny; tanít – tan; vizsgál – vizsga, gyönyörű – gyönyör; dicsér – dics ékes – ék, piros – pír, szomjazik – szomj, üres – űr, cikkely – cikk, gyökér - gyök d)Szócsonkítással címer – cím; zömök – zöm; gyárt - gyár e)szócsonkításos összetétellel (összerántás) híg+anyag=higany levegő+ég=lég; könnyű + elméjű = könnyelmű; eső+ernyő=esernyő; talp+alj=talaj

13. Nyelvújítás-tankönyvi feladatok megoldása 98/2. helyett-es: helyett (névutó) + névszóképző szell-em: szell- (’levegőmozgás’) + főnévképző hason-más: szótő – szótő kering-ő: szótő + igenévképző sem-leg-es: sem (tagadószó) + határozószóképző + képző édes-ké-s: édes + főnévképző (kicsinyítő) + melléknévképző rögtön-öz: rögtön (határozószó) + igeképző más-sal-hang-zó: más + határozórag + hangz- (ige) + -ó igenévképző egyen-súly: szótő + szótő (az egyen mesterséges elvonás eredménye az egyenlő szóból)

14. Nyelvújítás-tankönyvi feladatok megoldása 98/3. A kiejtés elve: valószínűleg, metafora, mindig, kitűnő A szóelemzés elve: azonban, rögtön, vasgyúró, bensőséges, látszat, madzag, mondd A hagyomány elve: befolyás, Széchenyi Az egyszerűsítés elve: loccsan, kulcscsomó, tollal

15. Nyelvújítás-tankönyvi feladatok megoldása 102/1. 102/1. Szóképzés olvasmány, társadalom, szerkezet,észlel, mondat, kedvenc, szorgalom,enyhe, féltékeny, szerény,dereng, növény, értelem, meg nem honosodott szavak: möglet, lükkögés Szóösszetétel külföld, naptár, felvonás, korszellem,részvét, évszak, kártékony (kár + tékony’elvégző, művelő’), kórház, vélemény meg nem honosodott szavak: szarvorrú, szemcső,búszomor, hibabak, színmártákság Elvonás cikk (<cikkely), gyönyör (<gyönyörű),magány (<magányos), fém (<fénylik/fémlik), szörny (<szörnyű) meg nem honosodott szavak: alk

16. Nyelvújítás-tankönyvi feladatok megoldása 102/1. 102/1. Elvonás cikk (<cikkely), gyönyör (<gyönyörű), magány (<magányos), fém(<fénylik/fémlik), szörny (<szörnyű) Alk Összerántás alap (al + a talp szó p-jének elvonásából létrehozott névszóképző) meg nem honosodott szavak: ébrény, kirányú Nyelvjárási szóból burgonya, szorgalom, dereng meg nem honosodott szavak: monyorú Idegen hangalak magyarosítása meg nem honosodott szavak: alagya

17. Nyelvújítás-tankönyvi feladatok megoldása 102/1. b) 102/1. b) Lehetséges válaszok: Pl. – hibabak: a baba a szó közepén rosszul hangzik és zavaró; – lükkögés: nevetséges a hangzása; – színmártákság: a szó képzése idegen a magyar nyelvtől; – ébrény: fölösleges szó

18. Nyelvújítás-tankönyvi feladatok megoldása:102/2. 103/3.4.c 102/2. a) bankár téglalap számláló nevező mozdony 103/3. popont: kettőspont bajzó: bajt okozó állatság: állag égész: csillagász humorodott: homályos hosszáta: vonal hajlag: éghajlat látodalom: színház kerülék: ellipszis tanaknok: miniszter 103/4.c) jet-ski: vízimotor brainstorming: ötletelés szkenner: lapolvasó pendrive: adathordozó frusztráció: csalódottság, lehangoltság

19. Nyelvújítás-tankönyvi feladatok megoldása:104/6.7. 6.a) éleny: O légeny: N szikeny: Na timany: Al hamany: K mészeny: Ca rézany: Cu kékleny: Co arany: Au higany: Hg b) – természettudományos szakkifejezések → egyértelműségre törekvés. 7. Anyjának húsz szép anyányi libája volt, egy vén gúnárral, s egy pár öregecske tojóval. Jókor költöttek azok, maga bajlódott velük az özvegy, hogy szerencsésen, úgymond, fel tudja nevelni,(hogy) majd egy kis télre valót áruljon belőlük. Ezekre a ludakra fente a fogát Matyi, kérte az anyját, bízza rá azokat, hogy hadd próbáljon szerencsét, a vásárba bemenne velük, jó móddal eladná s így talán kupec is lehetne belőle, ahogyan sok rác úr lett abban az időben.