1. AZ ÓVODÁKAT ÉRINTŐ TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK HÉTKÖZNAPOK KIHÍVÁSAI A PARAGRAFUSOK ÚTVESZTŐJÉBEN

2. KÍNÁLATOM Változó jogszabályi környezet a)Alapító okiratok módosítása b)Tanfelügyelet-pedagógiai szakmai ellenőrzés c)Pedagógus előmeneteli rendszer minősítés –portfólió d)Jogszabályi változások, szükséges teendők az óvodai alapítványoknál e)2013. évi CCXLV. törvény egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról f)2011. évi CXC. Köznevelési törvény módosítása g)Elsősegélynyújtás - szakember képzés h)Pedagógus továbbképzés

3. ALAPÍTÓ OKIRATOK MÓDOSÍTÁSA/1. Miért kellett módosítani?  2014. január 1-jétől érvényes -, alaptevékenység besorolási kód változás miatt az alapító okiratokat módosítani szükséges.  Az Ávr. 5. § (1) bekezdés c) pontja helyébe lépett rendelkezés szerint az alapító okirat a költségvetési szerv közfeladatát ás szakmai alaptevékenységeit, továbbá ezek kormányzati funkció szerinti megjelölését és főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolását tartalmazza, vagyis az alapító okirat nem tartalmazhat szakfeladat kódokat, mivel az nem alaptevékenységi kategória.

4. ALAPÍTÓ OKIRATOK MÓDOSÍTÁSA/2. Mit kell alkalmazni a költségvetési szerv alaptevékenységének besorolására?  kormányzati kódokat. Milyen eljárást kellett alkalmazni?  Amennyiben az alapító okirat csak a kormányzati funkcióra történő átállás vagy a szakágazati rend módosulása miatt kell módosítani, akkor a kincstár honlapján formanyomtatványként közzétett dokumentumsablont kellett alkalmazni Mikortól érvényes az alapító okirat?  Az ilyen módon kiegészített alapító okirat 2014. január elsejétől érvényes függetlenül attól, hogy az aláírt dokumentum benyújtására 2014 január vagy február hónapban kerül sor. Hol találhatók ezek a kódok és információk?  A kormányzati funkciókhoz tartozó tartalmi meghatározásokat tartalmazó 68/2013. (XII.29.) NGM rendelet rendelet 2. sz. mellékletében az –” alapító okiratban nem szerepeltethető” megjegyzéssel vannak ellátva azok a kódok, amelyeket az alapító okiratba nem lehet felvenni.  (SzMSz módosítás!!!!!!!)

5. ALAPÍTÓ OKIRATOK MÓDOSÍTÁSA/3. Szakfeladat száma (2013) 2013. évi szakfeladat elnevezése 2014. évi funkció-csoport 2014. évi kormányzati funkció 2014. évi kormányzati funkció elnevezése 851011Óvodai nevelés, ellátás 0911091110 091140 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása 0911091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai 851013Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás 0911091130 Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai

6. A MINŐSÍTÉSI RENDSZER HÁROM ALAPPILLÉRE Minősítés SzaktanácsadásTanfelügyelet 6

7. TANFELÜGYELET-PEDAGÓGIAI SZAKMAI ELLENŐRZÉS/1. 2011. évi CXC tv. A nemzeti köznevelésről (Nkt.) 86. § (1) Az ellenőrzések típusai a) pedagógiai-szakmai, b) törvényességi, c) hatósági ellenőrzés. Ki vehet részt az ellenőrzésben?  Nkt. 86. § (2) A köznevelési intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésében köznevelési szakértő vehet részt. A nemzetiségi feladatokat ellátó intézményekre vonatkozó szabályok  Nkt. 86. § (3) Ha a pedagógiai-szakmai ellenőrzés nemzetiségi feladatot ellátó köznevelési intézményben folyik a ) az ellenőrzést a nemzetiség nyelvét beszélő szakértő vezetheti, ha nincs ilyen szakértő, a vizsgálatot nemzetiség nyelvét beszélő pedagógus bevonásával kell végezni b) a pedagógiai-szakmai ellenőrzésről értesíteni kell az országos nemzetiségi önkormányzatot, amely a szakmai ellenőrzésben részt vehet olyan szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakterületén szerzett tízéves gyakorlattal rendelkező delegáltjával, aki szakterületének elismert képviselője.

8. TANFELÜGYELET-PEDAGÓGIAI SZAKMAI ELLENŐRZÉS/2. Az ellenőrzés eljárásrendje Nkt. 86. § (4)  A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megkezdése előtt legalább hét nappal az ellenőrzés vezetőjének egyeztetnie kell a köznevelési intézmény vezetőjével és azzal, aki az ellenőrzést kezdeményezte  Mit kell egyeztetnie?  az ellenőrzés időtartamát,  formáját,  módszereit,  az ellenőrzés időpontját,  továbbá, hogy az érdekeltek milyen módon nyilváníthatnak véleményt az ellenőrzés megállapításairól.  az ellenőrzés megkezdése előtt hét nappal kell értesíteni a köznevelési intézmény fenntartóját, tájékoztatva arról, hogy a szakmai ellenőrzés lefolytatásánál jelen lehet.

9. TANFELÜGYELET-PEDAGÓGIAI SZAKMAI ELLENŐRZÉS/3. Ki kapja meg az ellenőrzés eredményét?  Nkt. 86. § (5)  az, akit az ellenőrzés érintett,  az, akinek a kezdeményezésére az ellenőrzés indult, valamint  a fenntartó. Ha az ellenőrzés nemzetiségi feladatot ellátó köznevelési intézményben folyik, a szakmai ellenőrzés megállapításait meg kell küldeni az érdekelt települési nemzetiségi önkormányzatnak, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatnak.

10. TANFELÜGYELET-PEDAGÓGIAI SZAKMAI ELLENŐRZÉS/4. Nkt. 86. § (6) A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a nevelési-oktatási intézmény honlapján, továbbá az ellenőrzést indító honlapján nyilvánosságra kell hozni. Nkt. 86. § (8) A köznevelési intézményben szakmai ellenőrzést végző személynek, szervezetnek nincs döntési, intézkedési jogköre.

11. TANFELÜGYELET-PEDAGÓGIAI SZAKMAI ELLENŐRZÉS/5. Ki működteti a szakmai ellenőrzés rendszerét?  Nkt. 87. § (1) Az oktatásért felelős miniszter. Hogyan működteti?  Folyamatos pedagógiai-szakmai ellenőrzést szervez, amely intézményenként ötévente ismétlődő, értékeléssel záruló vizsgálat. Ki szervezi a szakmai ellenőrzést?  Nkt. 87. § (2) Az oktatási hivatal szervezi a kormányhivatal közreműködésével. Mi a célja az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésnek?  Nkt. 87. § (3) A pedagógusok munkájának külső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzése és értékelése a minőség javítása érdekében. Az ellenőrzés kiterjed fenntartótól függetlenül minden köznevelési intézményre.

12. TANFELÜGYELET-PEDAGÓGIAI SZAKMAI ELLENŐRZÉS/6. Melyek az ellenőrzés módszerei ? (Nkt. 87. § (4)  foglalkozáslátogatás,  megfigyelés,  interjú  pedagógiai dokumentumok vizsgálata Kik végzik az ellenőrzést ?  legalább három, a jogszabályi feltételek szerint kijelölt köznevelési szakértőből álló csoport Mi az ellenőrzés eredménye?  a szakértői csoport megállapításait, javaslatát jegyzőkönyvben rögzíti. Ki vehet részt az ellenőrzésben?  Nkt. 87. §(5) Az ellenőrzésben az a szakértő vehet részt, aki a továbbképzés követelményeit teljesítette. A szakértő kijelöléséhez a fenntartó egyetértése szükséges. Mit kell tenni az ellenőrzés eredményével?  Nkt. 87. §(6) A munkáltatói jogok gyakorlása során az ellenőrzés eredményét figyelembe kell venni. A nyilvánosság biztosítása kikre vonatkozik? Nkt. 87. §(7) A szakmai ellenőrzés eredménye és az azt megalapozó dokumentumok a fenntartó számára nyilvánosak.

13. TANFELÜGYELET-PEDAGÓGIAI SZAKMAI ELLENŐRZÉS/7. Mi az ellenőrzés célja? 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 145. §  a nevelési-oktatási i ntézmények szakmai tevékenységét a pedagógusok munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére,  az intézményvezetők általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére és az  intézmények saját céljainak megvalósulására alapozva értékelje, és ezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást adjon. Nkt. 87. § (3) A pedagógusok munkájának külső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzése és értékelése a minőség javítása érdekében. Az ellenőrzés kiterjed fenntartótól függetlenül minden köznevelési intézményre.

14. TANFELÜGYELET-PEDAGÓGIAI SZAKMAI ELLENŐRZÉS/8. Mi az ellenőrzés eljárásrendje? 20/2012. (VIII. 31.) 146. § (1)  A nevelési-oktatási intézmény vezetője minden év augusztus 15-éig megküldi a megyei kormányhivatalnak a nevelési-oktatási intézményben alkalmazott pedagógusok névsorát és oktatási azonosító számát.  146. § (2) A kormányhivatal minden év május 31-éig a következő tanévre szóló megyei ellenőrzési tervet készít a hivatal által megadott szempontok alapján, amelyhez:  előzetesen kikéri a fenntartók véleményét  az intézmények által beküldött adatoknak megfelelően felülvizsgálja  szükség szerint augusztus 31-éig korrigálja  a tervet úgy állítja össze, hogy az legalább ötévente egyszer a megye minden intézményének minden pedagógusára kiterjedjen.  146. § (3) A kormányhivatal az ellenőrzés tervezett időpontja előtt tizenöt nappal elektronikus formában bekéri az ellenőrzéssel érintett intézmény vezetőjétől az intézményben alkalmazott pedagógusok órarendjét, ez alapján megtervezi az ellenőrzés menetét, és erről az ellenőrzést végző szakértőt értesíti.

15. TANFELÜGYELET-PEDAGÓGIAI SZAKMAI ELLENŐRZÉS/9. Mi a dolga a szakértőnek? 20/2012. (VIII. 31.) 147. § (1)  A szakértő az ellenőrzés előtt legalább hét nappal felveszi a kapcsolatot az intézményvezetővel.  Intézményellenőrzés esetén az ellenőrzést vezető szakértő az ellenőrzés előtt legalább két héttel felveszi a kapcsolatot az intézményvezetővel. Mi a dolga a vezetőnek?  147. § (2) Az ellenőrzést követően az ellenőrzésben érintett pedagógusok és az intézményvezető értékelőlapot tölt ki a szakértőről.  Az értékelőlapot három napon belül elektronikus formában eljuttatja a szakértőnek és a kormányhivatalnak. Mi a dolga a hivatalnak?  147. § (3) Az ellenőrzések eredményéről az érintettek által végzett elektronikus adatszolgáltatás alapján a hivatal nyilvántartást vezet. A nyilvántartás feladata a köznevelés döntés-előkészítési és hatáselemzési feladatainak támogatása.

16. TANFELÜGYELET-PEDAGÓGIAI SZAKMAI ELLENŐRZÉS/10. A szakmai ellenőrzés lefolytatásának szabályai 20/2012. (VIII. 31.) 148. § (1) Az ellenőrzés fajtái: a) a pedagógus ellenőrzése, b) az intézményvezető ellenőrzése, c) az intézményellenőrzés. Mi az ellenőrzés célja?  148. § (2) az ellenőrzött pedagógus pedagógiai készségeinek fejlesztése, Mi az ellenőrzés módszere?  a foglalkozások, egységes szempontok szerinti megfigyelése,  a pedagógus mindennapi nevelő-oktató munkáját megalapozó pedagógiai tervezés dokumentumainak vizsgálata, valamint  interjú felvétele. Mely általános pedagógiai szempontok szerint történik

17. TANFELÜGYELET-PEDAGÓGIAI SZAKMAI ELLENŐRZÉS/11. Hogyan dolgoznak a szakértők?  20/2012. (VIII. 31.) 148. §(3) Egy szakértő egy nap alatt négy pedagógus egy-egy foglalkozását látogatja meg. Minden pedagógust egyidejűleg két szakértő látogat meg, akik még a látogatás napján megbeszélik a pedagógussal a látogatás során tapasztaltakat.  20/2012. (VIII. 31.) 148. §((4) A pedagógust látogató két szakértő a látogatás után a pedagógusról értékelőlapot készít, amelynek tartalmáról a pedagógust látogató két szakértő egyeztetést folytat, majd azt aláírja.  Az értékelőlap ot, amely egyben az ellenőrzés jegyzőkönyve, a szakértő legkésőbb öt munkanapon belül a) elektronikus formában, továbbá b) két eredeti, aláírt példányban postai úton is megküldi az intézményvezetőnek, aki ebből egyet átad a pedagógusnak, egyet pedig a pedagógus saját véleményének feltüntetése után a pedagógus minősítési személyi anyagához csatol. Az intézményvezető az értékelőlapot a kézhezvételtől számított öt munkanapon belül feltölti a pedagógusminősítési informatikai rendszerbe.

18. TANFELÜGYELET-PEDAGÓGIAI SZAKMAI ELLENŐRZÉS/12. 20/2012. (VIII. 31.) 149. § (1) Az intézményvezető ellenőrzése Célja:  az intézményvezető pedagógiai és vezetői készségeinek fejlesztése  az intézményvezető munkájának általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok,  továbbá az intézményvezető saját céljaihoz képest elért eredményei alapján. Módszere :  a foglalkozások, egységes szempontok szerinti megfigyelése,  az intézményvezetővel egységes szempontok alapján készített interjú és  a dokumentumelemzés. 20/2012. (VIII. 31.) 149. § (1) (2) Az intézményvezető ellenőrzésére leghamarabb az intézményvezetői megbízás második, legkésőbb negyedik évében kerülhet sor abban az esetben, ha az Nkt. 69. § (4) bekezdése által előírt kérdőíves felmérést már legalább egyszer lefolytatták.

19. TANFELÜGYELET-PEDAGÓGIAI SZAKMAI ELLENŐRZÉS/13. Mikor ellenőrzik az intézményvezetőt? 20/2012. (VIII. 31.) 149. § (1) (3)  Amennyiben az intézményvezető megbízásának negyedik évét megelőzően az intézményben még nem került sor az ötévenkénti intézményellenőrzésre, az intézményvezetői megbízás negyedik évében, intézményellenőrzés keretében kell lefolytatni az intézményvezető ellenőrzését. Mit kell megküldeni a szakértőknek? 20/2012. (VIII. 31.) 149. § (1) (4) az intézményvezető órarendje mellett  A vezetői programot és az  az előző vezetői ellenőrzés óta lefolytatott kérdőíves felmérések eredményét is.  Mit vizsgálnak a szakértők? 20/2012. (VIII. 31.) 149. § (1) (5)  meglátogatják az intézményvezető egy foglalkozását,  interjút készítenek az intézményvezetővel vezetői programjának megvalósulásáról, és nyilvános szempontok alapján  elemzik a kérdőíves felmérés eredményét.

20. TANFELÜGYELET-PEDAGÓGIAI SZAKMAI ELLENŐRZÉS/14. Mi az intézményellenőrzés célja? 20/2012. (VIII. 31.) 150. § (1)  Iránymutatás az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztéséhez annak feltárása által, hogy a nevelési-oktatási intézmény hogyan valósította meg saját pedagógiai programját. Mi az intézményellenőrzés módszere?  a 148. § (2) és a 149. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl a kérdőíves felmérés is. Milyen időközönként történik? 20/2012. (VIII. 31.) 150. § (2)  legalább ötévente egyszer, a megyei ellenőrzési terv alapján kerül sor, abban az esetben, ha az intézmény pedagógusainak legalább hatvan százalékát már értékelték az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében, és legalább egyszer sor került vagy az intézményellenőrzés során sor kerül az intézményvezető ellenőrzésére is.

21. TANFELÜGYELET-PEDAGÓGIAI SZAKMAI ELLENŐRZÉS/15. Hogyan dolgoznak a szakértők az intézmény értékelésénél? 20/2012. (VIII. 31.) 105. § ( 3)  Az intézményvezetőtől vagy a hivatal által vezetett központi nyilvántartásból elektronikus formában megkapják az intézmény és a korábbi ellenőrzések dokumentumait, amelyeket megadott szempontok alapján elemeznek.  Az intézményvezetőnek elektronikus formában megküldik a nevelőtestület, az alkalmazottak, a szülők és az egyéb partnerek részére kiosztandó kérdőíveket, amelyeket az intézményvezető eljuttat a címzetteknek. 20/2012. (VIII. 31.) 105. § (4)  Az intézményvezető a nyilvános szempontok alapján elkészíti az intézmény - ennek részeként saját - önértékelését, amelyet a nevelőtestület hagy jóvá. 20/2012. (VIII. 31.) 105. § (5)  A fenntartó értékelőlapon értékeli az intézmény munkáját. 20/2012. (VIII. 31.) 105. § (6)  A helyszíni ellenőrzés során a szakértők az intézmény pedagógiai eredményességének feltárása érdekében a nevelőtestület tagjainak legalább öt százalékát meghallgatják.

22. TANFELÜGYELET-PEDAGÓGIAI SZAKMAI ELLENŐRZÉS/16. Az ellenőrzés lezárása 20/2012. (VIII. 31.) 150. § (7)  Az intézményellenőrzést vezető szakértő legkésőbb egy héten belül eljuttatja az intézményvezetőnek és a fenntartónak az ellenőrzés jegyzőkönyvéül szolgáló szakértői összegző dokumentumot. A dokumentum a) az intézmény önértékelése, b) a fenntartó értékelése, c) a helyszíni ellenőrzés dokumentumai, d) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében az előző ellenőrzési ciklusban készült pedagógus-értékelőlapok összegzése, e) az intézményvezető ellenőrzésének értékelőlapja, f) az ellenőrzést megelőző öt évben lefolytatott országos mérések adatai, g) a korábbi intézményellenőrzés szakértői összegző dokumentuma, h) a legutóbbi törvényességi és hatósági ellenőrzések eredményeinek összegzése alapján készül.

23. TANFELÜGYELET-PEDAGÓGIAI SZAKMAI ELLENŐRZÉS/17. 20/2012. (VIII. 31.) 150. §(8)  Az intézményvezető az intézmény ellenőrzés összegző szakértői dokumentuma alapján öt évre szóló intézkedési tervet készít, amelyben kijelöli az intézmény pedagógiai-szakmai munkája fejlesztésének feladatait.  Az intézkedési tervet a nevelőtestület az intézményellenőrzés összegző szakértői dokumentumának kézhezvételétől számított harminc napon belül hagyja jóvá. Az intézkedési tervet jóváhagyása után meg kell küldeni az intézmény fenntartójának.

24. PEDAGÓGUS ELŐMENETELI RENDSZER MINŐSÍTÉS –PORTFÓLIÓ/1. A hazai pedagógusok előtt érdemben 2015-től nyílik meg a már bevezetett életpályamodell biztosította előrelépési lehetőség. Próbaképpen az idén, majd 2015-től élesben kerül bevezetésre a pedagógus- életpályamodell egyik lényeges eleme; a minősítési eljárás. Ennek teljesítésévei kerülhetnek kiemeltebb szakmai és bérezési fokozatba a pedagógusok.

25. PEDAGÓGUS ELŐMENETELI RENDSZER MINŐSÍTÉS –PORTFÓLIÓ/2. Nkt. 64. § (4)A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján  a) Gyakornok,  b) Pedagógus I.,  c) Pedagógus II.,  d) Mesterpedagógus,  e) Kutatótanár, fokozatokat érheti el.

26. PEDAGÓGUS ELŐMENETELI RENDSZER MINŐSÍTÉS –PORTFÓLIÓ/3. Ki szervezi a minősítő vizsgát? Nkt. 64. § (6)  A pedagógusok minősítő vizsgáját és minősítési eljárását a kormányhivatal szervezi.  A minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra a pedagógus a kormányhivatalnál jelentkezik.  A minősítő vizsga és a minősítési eljárás során a kapcsolattartás elektronikus úton történik. Mit vizsgál a minősítő bizottság? Nkt. 64. § (7)  A minősítő bizottság a jelölt pedagógus teljes körű tevékenységét, különösen a jogszabályokban és a pedagógus munkaköri leírásában megfogalmazott kötelezettségek teljesítését vizsgálja.

27. PEDAGÓGUS ELŐMENETELI RENDSZER MINŐSÍTÉS –PORTFÓLIÓ/4. Nkt. 64. § (8) A minősítő vizsga és a minősítési eljárás részletes szabályait, a sikeres minősítő vizsgához és minősítési eljáráshoz, az alkotói szabadság igénybevételéhez szükséges követelményeket külön jogszabály állapítja meg. 326/2013. (VIII. 30.) Korm. Rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról Jelenleg módosítás alatt!!!!

28. KÖZLEMÉNY - 2015. ÉVRE VONATKOZÓ A PEDAGÓGUS MINŐSÍTÉSI KERETSZÁMRÓL ÉS A MINŐSÍTÉSI TERVBE TÖRTÉNŐ FELVÉTEL KÜLÖNÖS FELTÉTELEIRŐL 2014. FEBRUÁR 28. A minősítés eljárásrendje  326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése alapján az oktatásért felelős miniszter 2014. február utolsó napjáig közzéteszi a következő naptári évre vonatkozó minősítési keretszámot és a minősítési tervbe történő felvétel különös feltételeit.

29. KÖZLEMÉNY - 2015. ÉVRE VONATKOZÓ A PEDAGÓGUS MINŐSÍTÉSI KERETSZÁMRÓL ÉS A MINŐSÍTÉSI TERVBE TÖRTÉNŐ FELVÉTEL KÜLÖNÖS FELTÉTELEIRŐL 2014. FEBRUÁR 28. A pedagógus előmeneteli rendszer kire vonatkozik?  150 000 pedagógus, pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó, azok kivételével, akik a 2013. szeptember 1-jétől számított tizedik tanév végéig elérik az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt Meddig kell az első eljárásban részt venni?  az első minősítési eljárásban vagy minősítő vizsgán – a nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében – 2018. június 30-ig kell részt venni  a minősítési keretszám meghatározása az idei és elkövetkezendő években erre figyelemmel történik.

30. KÖZLEMÉNY - 2015. ÉVRE VONATKOZÓ A PEDAGÓGUS MINŐSÍTÉSI KERETSZÁMRÓL ÉS A MINŐSÍTÉSI TERVBE TÖRTÉNŐ FELVÉTEL KÜLÖNÖS FELTÉTELEIRŐL 2014. FEBRUÁR 28  2015. évre vonatkozóan a pedagógus minősítési keretszámot az oktatásért felelős miniszter átruházott hatáskörében eljárva 30 000 főben határozta meg.  A 2015. évi minősítési tervbe történő felvétel különös feltételeit az alábbiakban határozta meg:  pedagógus szakvizsga és legalább 8 év szakmai gyakorlat vagy  legalább 30 év szakmai gyakorlat. A különös feltételeknek legkésőbb a jelentkezés időpontjában kell megfelelni.

31. KÖZLEMÉNY - 2015. ÉVRE VONATKOZÓ A PEDAGÓGUS MINŐSÍTÉSI KERETSZÁMRÓL ÉS A MINŐSÍTÉSI TERVBE TÖRTÉNŐ FELVÉTEL KÜLÖNÖS FELTÉTELEIRŐL 2014. FEBRUÁR 28. A 2015. évi minősítési tervbe történő felvétel szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt, aki a kormányrendelet 36. § (3) alapján 2015. január 1-jével Pedagógus II. fokozatba kerül. A 2015. évi minősítő vizsgákra és minősítési eljárásokra a jelentkezési határidő (a rendeleti szabályok értelmében): 2014. március 31. 36. § ( 3) A pedagógus-szakvizsgával és tizennégy év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus 2014. április 30-áig kérelmezheti a Pedagógus II. fokozatba 2015. január 1-jével történő besorolását. A kérelem alapján a besorolás további feltétele, hogy a pedagógus 2014. április 30-áig feltöltse portfólióját. A Pedagógus II. fokozatba be kell sorolni azt, akinek a portfóliója tartalmazza a 8. §-ban foglaltakat.

32. KÖZLEMÉNY - 2015. ÉVRE VONATKOZÓ A PEDAGÓGUS MINŐSÍTÉSI KERETSZÁMRÓL ÉS A MINŐSÍTÉSI TERVBE TÖRTÉNŐ FELVÉTEL KÜLÖNÖS FELTÉTELEIRŐL 2014. FEBRUÁR 28. A minősítő vizsga, minősítési eljárás lebonyolításának feltétele A portfólió feltöltésére a kormányrendelet közeljövőben megjelenő módosítása értelmében várhatóan november 30-ig lesz lehetőség. A jelentkezés és a portfólió feltöltés technikai részleteiről az Oktatási Hivatal rövidesen részletes tájékoztatót bocsát a köznevelési intézményvezetők rendelkezésére.

33. MI LESZ A MINŐSÍTÉS EREDMÉNYE? Gyakornokok esetén:  A sikeres vizsga feltétele: minimum 60%  Első sikertelen vizsga után minimum 2 év múlva újra vizsgázik  Második sikertelen vizsga után: munkaviszony megszűnik

34. MI LESZ A MINŐSÍTÉS EREDMÉNYE? Pedagógus I –ből II-be jelentkezés esetén:  A sikeres vizsga feltétele: minimum 75%  Első sikertelen vizsga után minimum 2 év múlva újra vizsgázik  Második sikertelen vizsga után: munkaviszony megszűnik

35. MI LESZ A MINŐSÍTÉS EREDMÉNYE? Pedagógus II –ből jelentkezés esetén:  A sikeres vizsga feltétele: minimum 85%  Első sikertelen vizsga után minimum 2 év múlva újra vizsgázik  Második sikertelen vizsga után minimum 2 év múlva újra vizsgázik

36. JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK AZ ÓVODAI ALAPÍTVÁNYOKNÁL/1. Változások  A közhasznúságra vonatkozó minősítés egyfokozatúvá válik, ugyanis a kétfokozatú rendszer nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket.  A rendelkezés szerint ahhoz, hogy egy szervezet közhasznú minősítést szerezzen, bizonyos követelményeknek meg kell felelnie.  A törvény hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállású szervezet a jogszabályban foglalt feltételeknek való megfelelése esetén 2014. május 31-ig kezdeményezheti a közhasznúsági nyilvántartásba vételét.  2014. június 1-jétől csak a törvény szerint közhasznúsági nyilvántartásba vett szervezet jogosult a közhasznú megjelölés használatára és a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételére

37. JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK AZ ÓVODAI ALAPÍTVÁNYOKNÁL/2.  Az alapítványokra vonatkozóan az új Ptk. 11.§ (1) és (3), az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („új Ptk.”) továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény („Civil tv”) tartalmaz módosítási kötelezettséget.  A Civil tv. már 2014. év nyarától megköveteli az alapítványoktól az új szabályoknak való megfelelést!

38. JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK AZ ÓVODAI ALAPÍTVÁNYOKNÁL/3. I. Civil tv. 1. Közhasznúság - Civil tv. 2. § 20. közhasznú tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez. 2. A közhasznú tevékenység új szabályainak megfelelően a közhasznúság olyan tevékenység, amellyel a szervezet közvetlenül vagy közvetve jogszabállyal meghatározott állami vagy önkormányzati közfeladat elvégzését segíti.

39. JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK AZ ÓVODAI ALAPÍTVÁNYOKNÁL/4. A közhasznúság előnyei az alapítvány számára  Közszolgáltatási szerződést csak közhasznú szervezet köthet.  A közszolgáltatási szerződés újonnan bevezetett fogalmának definíciója a magyar közjogban szintén a közfeladatokhoz köthető.  A közszolgáltatási szerződés olyan írásbeli szerződés, amelyet valamely közfeladat – vagy annak egy része – ellátására kötöttek a szerv nevében.

40. JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK AZ ÓVODAI ALAPÍTVÁNYOKNÁL/5. A közszolgáltatási szerződés lényegében közfeladat ellátását biztosító szerződés : a civil tv. 35. §-a úgy rendelkezik, hogy közszolgáltatási szerződést csak az a szervezet köthet az állammal, illetve az önkormányzattal, amelyik közhasznú, ugyanakkor a közhasznúság egyik feltétele a közfeladat teljesítésének a szolgálata

41. JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK AZ ÓVODAI ALAPÍTVÁNYOKNÁL/7. A közhasznúság  Közhasznúság, kiemelten közhasznúság kérdésében bekövetkezett változás során - Civil tv. 75. § (5) - a közhasznúság egyfokozatúvá vált, megszűnt a kiemelkedően közhasznú státusz. Ezért egy szervezet vagy közhasznú, vagy nem az.  2014. június 1-jétől csak az új Civil tv. alapján közhasznúsági nyilvántartásba vett szervezet jogosult a közhasznú megjelölés használatára!

42. JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK AZ ÓVODAI ALAPÍTVÁNYOKNÁL/8. Közhasznúság jogállásának megszerzése Civil tv. 33. §: A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg (a továbbiakban: közhasznúsági nyilvántartásba vétel).

43. JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK AZ ÓVODAI ALAPÍTVÁNYOKNÁL/9. Tartalmi feltételek Bizonyos esetekben szükség lehet a létesítő okirat módosítására:  A létesítő okirat kapcsán a Civil tv. kötelező tartalmi elemeket ír elő (közhasznúság mibenlétére, működésre vonatkozó kérdések).  A Civil tv. meghatároz további kötelezően szabályozandó kérdéseket is, amelyeket azonban nem csak a létesítő okiratban, hanem annak felhatalmazása alapján egyéb belső szabályzatban is lehet szabályozni.

44. JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK AZ ÓVODAI ALAPÍTVÁNYOKNÁL/10. A létesítő okirat a civil tv. szerint tartalmazza (formai, működésre vonatkozó kérdések)/1.  A közhasznú tevékenységek felsorolását, annak megjelölését, hogy ezeket a közhasznú tevékenységeket mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi.  Annak leírását, hogy, nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.  Annak leírását, hogy gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez.  Annak leírását, hogy gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a közhasznú tevékenységére fordítja.

45. JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK AZ ÓVODAI ALAPÍTVÁNYOKNÁL/11. A létesítő okirat a civil tv. szerint tartalmazza (formai, működésre vonatkozó kérdések)/2.  Annak leírását, hogy közvetlen politikai tevékenységet nem folytat.  A döntéshozó és képviseleti szervek határozathozatal módjára működésére vonatkozó rendelkezéseket.  Ha a felügyelő szerv létrehozása kötelező, annak működésére vonatkozó rendelkezéseket.  Az éves beszámoló jóváhagyására vonatkozó szabályokat.

46. JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK AZ ÓVODAI ALAPÍTVÁNYOKNÁL/12. A létesítő okirat (vagy más belső szabályzat, pl. SZMSZ) rendelkezik (szintén működési kérdésekről):  Olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a döntések tartalma, időpontja, hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható (ez lehet pl. a határozatok tára).  A döntések nyilvánosságra hozatali módj áról.  A közhasznú szervezet működése során keletkezett iratokba való betekintés rendjéről.

47. JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK AZ ÓVODAI ALAPÍTVÁNYOKNÁL/13. Működési feltételek  Az erőforrás-ellátottság teljesítése érdekében a Civil tv. 32. § (4) három feltétele közül legalább egyet teljesíteni kell az előző két évre vonatkozóan.  A társadalmi támogatottság teljesítése érdekében Civil tv. 32. § (5) három feltétele közül teljesíteni kell legalább egyet az előző két évre vonatkozóan.

48. JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK AZ ÓVODAI ALAPÍTVÁNYOKNÁL/14. Erőforrás-ellátottság három vagylagos feltétele:  Az első két lezárt üzleti év vonatkozásában: a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy c) a személyi jellegű ráfordításai eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.

49. JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK AZ ÓVODAI ALAPÍTVÁNYOKNÁL/15. Társadalmi támogatottság három vagylagos feltétele : a) a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri a bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti

50. JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK AZ ÓVODAI ALAPÍTVÁNYOKNÁL/16. A közhasznú minősítés elvesztése A közhasznú minősítés megszűnésének két módja van: 1.a feltételeknek nem felel meg a szervezet a törvényességi ellenőrzési eljárás során; vagy 2. a szervezet bejelentése alapján.

51. JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK AZ ÓVODAI ALAPÍTVÁNYOKNÁL/17. Ha a feltételeknek nem felel meg a szervezet  Az a szervezet, amelyik a 2011. december 31-ig hatályos szabályok alapján közhasznú volt, az új civil tv. hatálybalépését követően annak átmeneti szabályai alapján 2014. május 31. napjáig megőrzi ezt a státuszát.  A közhasznúsági melléklet be nem nyújtásának az a következménye, hogy – a bíróság a törvényességi ellenőrzési eljárás megindítása érdekében értesíti az ügyészséget.

52. JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK AZ ÓVODAI ALAPÍTVÁNYOKNÁL/18. A törvényességi felügyeleti eljárás A törvényességi felügyeleti eljárás következménye az lehet, hogy a bíróság megszünteti a szervezet közhasznú jogállását. Amennyiben a közhasznú szervezet nem felel meg a közhasznúság feltételeinek, akkor attól számítva, hogy ezt észleli, 60 napon belül köteles kérni a bíróságon közhasznú jogállásának törlését.

53. 2013. ÉVI CCXLV. TÖRVÉNY EGYES TÖRVÉNYEKNEK A GYERMEKEK VÉDELME ÉRDEKÉBEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSÁRÓL Szigorodott a gyermekvédelmi törvény 2014. január 1.  A változások nyomán az erkölcsi bizonyítványban is feltüntetik, ha valaki korábban fiatalkorú ellen követett el bűncselekményt.  A szigorítás szerint az ilyen bűncselekményeket elkövetők nemcsak tanári, nővéri, orvosi vagy n evelői munkát nem végezhetne k, hanem olyan feladatokat sem, amelyek azzal járnak, hogy huzamosabb időt töltenek el gyerekekkel.

54. A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL SZÓLÓ 2011. ÉVI CXC. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA Nkt. 44. § (7) bekezdése a következő n)–p) ponttal egészül ki: Alkalmazotti nyilvántartás [A (3) bekezdés c)–f) pontja szerinti nyilvántartás (a továbbiakban: alkalmazotti nyilvántartás) tartalmazza az alkalmazott]  „n) lakcímét,  o) elektronikus levelezési címét,  p) előmenetelével, pedagógiai-szakmai ellenőrzésével, pedagógus- továbbképzési kötelezettségének teljesítésével kapcsolatos adatok közül  pa) a szakmai gyakorlat idejét,  pb) esetleges akadémiai tagságát,  pc) munkaidő-kedvezményének tényét,  pd) minősítő vizsgájának kinevezési okmányban, munkaszerződésben rögzített határidejét,  pe) minősítő vizsgájának, minősítő eljárásra történő jelentkezésének időpontját, a minősítő vizsga és a minősítési eljárás időpontját és eredményét,  pf) az alkalmazottat érintő pedagógiai-szakmai ellenőrzés időpontját, megállapításait.”

55. A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL SZÓLÓ 2011. ÉVI CXC. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA Az Nkt. 44. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ADAT TOVÁBBÍTÁS  „(9) Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható;  A szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére,  továbbá az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása,  valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szerv részére, valamint az országos pedagógiai szakmai ellenőrzések, illetve a pedagógusok minősítő vizsgájának, minősítő eljárásának lefolytatása céljából a kormányhivatal részére.”

56. A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL SZÓLÓ 2011. ÉVI CXC. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA Nkt. 47. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: SNI „(4) A sajátos nevelési igényű gyermek, neveléséhez és oktatásához a következő feltételek szükségesek:  a) a gyermek, tanuló külön neveléséhez és oktatásához a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor(óvodapedagógus) foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és egyéb segédlet,  b) integrált óvodai neveléshez, a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor- óvodapedagógus, vagy konduktor (óvodapedagógus), a foglalkozásokhoz speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök,  c) a fejlesztési területek szakértői bizottság által történő meghatározása

57. 2011. ÉVI CXC. KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA Az Nkt. 64. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: MINŐSÍTÉS „(6) A pedagógusok minősítő vizsgáját és minősítési eljárását a kormányhivatal szervezi.  A minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra a pedagógus a kormányhivatalnál jelentkezik.  A minősítő vizsga és a minősítési eljárás során a kapcsolattartás elektronikus úton történik.”

58. 2011. ÉVI CXC. KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA Az Nkt. 98. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki: VEZETŐI PÁLYÁZTATÁS  „ (18) Ha az intézményvezetői megbízásra irányuló pályázati eljárás azért nem vezetett eredményre, mert egyetlen pályázó sem rendelkezett pedagógus- szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettséggel, akkor legfeljebb egyszeri alkalommal két évre szóló intézményvezetői megbízás adható olyan személynek is, aki az intézményvezetői megbízás többi feltételének megfelel, rendelkezik pedagógus-szakvizsgával és megbízásával egyidejűleg vállalja az intézményvezetői szakképzettség megszerzését.  Az e bekezdés szerinti megbízás pályázat nélkül további három évvel meghosszabbítható, amennyiben az érintett az intézményvezetői megbízását követően az intézményvezetői szakképzettséget megszerezte.”

59. 2011. ÉVI CXC. KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA lépett volna A törvény eredeti – a felmenő rendszer elvét követő – hatályba léptetési rendelkezése értelmében a gyermek harmadik életévének betöltéséhez kötött óvodáztatási kötelezettség a 2014/2015. nevelési év első napján lépett volna hatályba, melyet a jogalkotó megváltoztatott. 2015. szeptember 1-jén lép hatályba az a norma, amely főszabályként írja elő a gyermek harmadik életéve betöltésekor beálló kötelező óvodáztatás t Az új szabály szerint 2015. szeptember 1-jén lép hatályba – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 24. § (3) bekezdése, 69. § (1) bekezdése és a 74. § egyidejű hatályon kívül helyezésével – az a norma, amely főszabályként írja elő a gyermek harmadik életéve betöltésekor beálló kötelező óvodáztatás t az Nkt. 8. § (2) bekezdése értelmében. Az óvodai elhelyezés megszűnésének új esetkörét leíró Nkt. 53. § (1) bekezdése már 2014. szeptember 1-jén hatályba lépett.

60. 2011. ÉVI CXC. KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA A 8. § (2) bekezdése és a 95. § (9) bekezdése 2015. szeptember 1-jén lép hatályba  A jegyző – az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó – a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelezõ óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja

61. 2011. ÉVI CXC. KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA Az Nkt. 2014. szeptember 1-jén hatályba lépő 53. §-ának (1) bekezdése szerint, mellyel párhuzamosan 2015. január 1-ig a Kt. 74. §-a is hatályos az óvodai nevelési jogviszony a következő esetekben szűnik meg : a) a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján [Nkt. 53. § (1) a)]; b) a szülő írásban bejelenti,hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon [Kt. 74. § (1) b)]; c) a jegyző a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvodából történő kimaradására c) a jegyző a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvodából történő kimaradására [Nkt. 53. § (1) b)]; d) az óvodai elhelyezést fizetési hátralék miatt az óvodavezető – a szülő eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után – megszüntette, a megszűnés tárgyában hozott jogerős döntés jogerőre emelkedésének napján [Kt. 74. § (1) c)]; e) a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján [Nkt. 53. § (1) c)]; f) a gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a nyolcadik életévét betölti [Kt. 74. § (1) e)].

62. 2011. ÉVI CXC. KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA Nem magyar állampolgár óvodai ellátásra való jogosultsága [Nkt. 92. § (5)] nem kell már a keresőtevékenység folytatásának egyidejű igazolása is A Magyarország területén – a menedékjogról vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint – jogszerűen tartózkodó nem magyar állampolgár akkor válik óvodai ellátásra jogosulttá, ha a szülő három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik, s nem kell már a keresőtevékenység folytatásának egyidejű igazolása is.

63. 2011. ÉVI CXC. KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA A kötelező felvételt biztosító óvoda törvényi definíciójának megváltozása [Nkt. 49. § (3)]  A kötelező felvételt biztosító óvoda a korábbi szabályozás értelmében a települési önkormányzat által megállapított körzetében lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek felvételének kötelezettségét teljesítette. a kötelező felvételt biztosító óvoda az, amely azon gyermekeket köteles felvenni illetve átvenni, akik életvitelszerűen az óvoda körzetében laknak.  Az új norma szerint a kötelező felvételt biztosító óvoda az, amely azon gyermekeket köteles felvenni illetve átvenni, akik életvitelszerűen az óvoda körzetében laknak.  Életvitelszerű tartózkodási hely nek minősül, ha a gyermek a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében található ingatlant otthonául használja, és a szóban forgó ingatlan az óvodába való beiratkozás első határnapját megelőző három hónapnál régebb óta a gyermek lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként szerepel a lakcímnyilvántartásban [ Nkt. 49. § (3a) bek. első mondata].

64. 2011. ÉVI CXC. KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA Az életvitelszerű körzetben lakás ellenőrzésének eljárási szabályai [Nkt. 49. § (3a)-(3b)]  Ha valamely tény arra enged következtetni, hogy a gyermek nem a lakcímnyilvántartásban szereplő helyen (óvodai körzetben) lakik életvitelszerűen, úgy az óvodavezető – túljelentkezés [Nkt. 49. § (2) bek.] esetén az óvodavezető vagy a fenntartó által szervezett bizottság – jogosult felszólítani a gyermek szülőjét, hogy az életvitelszerű körzetben lakás tényét 15 napon belül a védőnői ellátás igénybevételéről szóló nyilatkozat bemutatásával igazolja.  Ha e nyilatkozatot a szülő nem mutatja be, úgy az óvodavezető illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság az életvitelszerű körzetben lakást jogosult családlátogatás kezdeményezésével ellenőrizni.  Amennyiben a családlátogatást a szülő három felajánlott időpont közül egyikben sem teszi lehetővé, a kötelező felvételt biztosító óvoda az óvodai felvételt megtagadhatja.

65. 2011. ÉVI CXC. KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA A nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott, valamint az egyházi és magán köznevelési intézményeket érintő változások [Nkt. 33. § (1) és (5), 94. § (4) j)] Jogtechnikai jellegű változtatásként került átvezetésre a törvény normaszövegébe a nem állami, nem helyi önkormányzati intézmények fenntartói számára – köznevelési szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat alapján – a központi költségvetésből nyújtott anyagi finanszírozás új elnevezése: működési támogatás (korábban: kiegészítő támogatás volt).

66. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS - SZAKEMBER KÉPZÉS A képzést a foglalkozás-egészségügyi orvos tudja megtartani  Az elsősegélynyújtó helyek jelölését a 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet alapján kell vizsgálni, a hiányzó jelöléseket pótolni.  Elsősegélynyújtó dobozként a gépkocsikba előírt is megfelelő,

67. PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉS/1. 277/1997. (XII. 22.) Korm. Rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről Változás  A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 62. §-a (2) bekezdése – összhangban a megemelkedett nyugdíj-korhatárral – a pedagógusok továbbképzési kötelezettségét az eddigi ötven évről ötvenöt évre emelte fel.  változás a t ovábbképzési programok akkreditációs eljárási eljárásával összefüggő úgynevezett koherencia-vizsgálat szempontjainak jelentős egyszerűsítése, közérthetőbbé tétele

68. PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉS/2. Változás az eddig normatív kötött felhasználású költségvetési támogatás beépítése az alapnormatívákba, az állami intézményfenntartó központ (a továbbiakban: Központ) költségvetésébe – valamint a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet 2. § (1) bekezdésében foglaltakra, amely szerint a Központ – költségvetése terhére – ingyenesen biztosítja mind az általa, mind a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmények, pedagógiai szakszolgálati intézmények számára nyújtandó pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat, a finanszírozásra vonatkozó szabályozás – fentiek figyelembe vételével történő – átalakítása is szükséges volt.

69. PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉS/3. Változás  A köznevelési intézmény öt évre szóló továbbképzési programjá t továbbra is az intézményvezető készíti el, de – figyelemmel a 2012. szeptember 1-e óta működő állami Központ létrejöttére –  a program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé mely segíti majd az egyes intézményi, valamint a Központ fenntartásában működő intézmények összessége vonatkozásában a továbbképzési programok átláthatóságát, a továbbképzések országos tervezését.

70. PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉS/4. Változás  a továbbképzési program alapítójának kötelező lesz kérnie a továbbképzési jegyzékre történő felvételét  a program indításáról szóló harmadik személlyel történő megállapodásáról tájékoztatnia kell az Oktatási Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal).  a program indítóját is kötelezi a módosítás, hogy felvételét kérje a jegyzékre.

71. PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉS/5. Változás  az idegennyelv-tudást igazoló legalább B1 szintű nyelvtudást igazoló okirat megszerzése alkalmas a továbbképzés teljesítésére  további újdonság a továbbképzés teljesítése szempontjából a nevelőtestületi együttműködésben megvalósuló tanulói eredményességben mérhető komplex fejlődési projektekben való részvételt igazoló,  a kultúráért felelős miniszter által akkreditált továbbképzés elvégzését igazoló okirat elfogadhatósága  végezetül a Kormányrendeletben meghatározásra kerül az akkreditációra benyújtásra kerülő programok maximális óraszáma, ami nem haladhatja majd meg – a rendeletmódosítás hatályba lépése utáni új alapítási engedélyek kiadásakor – a 120 órát

72. KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! További nagyon hasznos tanácskozást kívánok! Bertók Zoltánné Közoktatási szakértő Tanügyigazgatási vezető főtanácsos E-mail: brne17@t-online.hu brne17@t-online.hu Telefon: 0620/454-0457