1. Made by VaCsa A honfoglalástól az államalapításig Honfoglalás

2. Made by VaCsa A Kárpát-medence politikai viszonyai a honfoglalás előtt A római fennhatóság megszűnése után hun uralom, majd 453- 568 között germán törzsek: keleti gótok, gepidák, longobárdok éltek itt. 568-ban Baján kagán vezetésével az avarok - török eredetű lovas-nomád nép - megszállják az egész Kárpát-medencét. Megtelepedésük után zsákmányszerző hadjáratokat vezetnek, a Balkán nagy részét kiirtották, ide szlávok telepednek be. 680 táján újabb nomád csoportok érkeznek keletről (második avar hullám)  újabb felvirágzás. Valószínűleg a széteső bolgár-török birodalomból származnak (a bolgár-török törzsszövetség neve onogur volt = 10 törzs)

3. Made by VaCsa A kettős honfoglalás elmélete A kettős honfoglalás elmélete szerint ezek már magyarok voltak, nem bolgárok (szerintük csak a vezető rétege volt bolgár-török, a népessége magyar volt). László Gyula régészprofesszor dolgozta ki az elméletet, szerinte magyar népelemek alkották a beözönlő nomád hullámot, s ezek megérték az Árpád-féle 895-ös honfoglalást. A 680 utáni késői avarok régészeti leletei jellegzetes griffes-indás díszítésűek, ezek jól elkülöníthetőek térképen is az Árpád-féle honfoglalók leleteitől. Ennek ellenére mindenütt magyar helységnevek és népesség van. Csak a kultúra más, a nyelv ugyanaz. Ez az elmélet megoldaná a székelység eredetének problémáját is.

4. Made by VaCsa A Kárpát-medence politikai viszonyai a honfoglalás előtt 800 körül több hadjáratban Nagy Károly leveri az avarokat, s őrgrófságot szervez Pannóniában; Az avar vereségeket kihasználva a bolgár Krum kán szintén támadott 803-ban, s Dél-Erdélyt elfoglalta (arany, sóbányák) A Kárpát-medence a 9. században tehát 3 hatalom végvidéke (tehát egyik hatalomnak sem itt van a központja): – A nyugati rész a keleti frank birodalomé, ahol állandóak voltak a belső harcok, egyes részén szláv hűbéres fejedelemség alakult ki (Zalavár központtal); – A bolgár cárságé a Kárpát-medence déli, erdélyi része; – Északon a Morva fejedelemség birtokolt területeket. A frank-morva viszony is rossz, mindketten az etelközi magyarokra számítanak szövetségesként (Arnulf   Szvatopluk) A Kárpát-medence középső része a „senki földje”.

5. Made by VaCsa A Kárpát-medence politikai viszonyai a honfoglalás előtt

6. Made by VaCsa A honfoglalás első szakasza, 895-896 A honfoglalás nem egy esemény, hanem többéves folyamat, és valószínűleg tudatos döntés volt Az Etelközből vezetett hadjáratok során már ismerték a terület politikai és földrajzi viszonyait. Alkalmas életmódjuk folytatására, jelentős ellenállásra pedig nem kellett számítaniuk. A távozás – szállásváltoztatás oka az lehetett, hogy az etelközi terület nehezen volt védhető a veszélyes szomszédokkal szemben. 894-ben két magyar hadjárat is volt: – a bolgárok (Simeon cár) ellen bizánci szövetségben (Bölcs Leó); és – a frankok ellen morva szövetséggel, ez utóbbi igen véres, a nomád stratégia alapján ez tekinthető előkészítésnek a megszálláshoz. Ugyanakkor 894-ben meghalt Szvatopluk, így meggyengült a belviszályok miatt a morva birodalom.

7. Made by VaCsa A honfoglalás első szakasza, 895-896 895-ben Árpád főserege bevonul a Kárpát-medencébe a Vereckei-hágón át. Közben az etelközi szállásterületet keletről besenyő támadás éri  okai: - egyrészt a szokásos „dominóelv”: arabok  úzok  besenyők  magyarok - másrészt Simeon cár szövetséget köt a besenyőkkel- cél az erdélyi sóbányák megtartása A fősereg nélküli etelközi magyarokat a besenyők megverik, az Al-Duna felé menekülő magyarokat bolgár csapda várta, így a besenyő és bolgár támadások nagy veszteségeket okoztak.

8. Made by VaCsa A honfoglalás első szakasza, 895-896 Az egyébként is tervezett Kárpát-medencébe való bevonulás felgyorsul és egyben menekülés is lesz a Kárpátok hágóin: Vereckei-hágó, Tatár-hágó, Békás-szoros. A honfoglaláskor a kettős fejedelemség élén Álmos és Kurszán állottak, de nem tudjuk biztosan, melyikük volt a kündü, s melyikük a gyula. Álmos fejedelmet a hagyomány szerint Erdélyben feláldozzák, így fia, Árpád lesz a vezér, a fejedelem, s hozzá kötjük a honfoglalást. A Garam-Duna vonaláig szállják meg a Kárpát-medencét, törzsenként, ezen belül nemzetségenként. Van veszteség, kb 100 ezer? fő, de a népesség java beköltözik, a források nem utalnak nőhiányra, és lecsökkenhetett az állatállomány.

9. Made by VaCsa A honfoglalás menete térképen

10. Made by VaCsa A honfoglalás menete térképen

11. Made by VaCsa A honfoglalás második szakasza, kb. 898 - 907 Néhány évig lábadozás a beköltözés után. (Elhelyezkedés, berendezkedés, állatállomány létszámának felnövelése.) – 898-ban Arnulf, keleti frank uralkodó Berengár, itáliai király ellen hívta a magyarokat. – 899-ben indulnak Itáliába, győznek, s csak 900-ban térnek vissza. Mivel közben Arnulf meghalt, vége a szövetségnek, s visszafelé útközben elfoglalták a Dunántúlt a frankoktól s egyben a Garamon túli morva végeket is bekebelezték – 900 őszén támadnak a bajorok, de győzelem felettük, a magyarok a gyepűt (határövezetet) az Enns folyóig terjesztették ki  ”Óperenciás tenger” – 902-ben a morva állam maradékát is megsemmisítik a Kárpátokon túl. 904-ben a bajorok tőrbe csalták Kurszánt és megölték, ezzel a kettős fejedelmi rendszer felbomlott, Árpád az egyedüli vezető. 907-ben nagy bajor támadás Pozsonynál, de katasztrofális vereséget szenvednek, ezzel lezártnak tekinthető a honfoglalás.

12. Made by VaCsa A honfoglaló magyarok száma A történeti korok népességszámának megállapítása igen nehéz (későbbi korokban általában adóívek alapján számoltak). Dzsajhani szerint a magyarok hadinépe 870-ben 20.000 főt tett ki (7+3 törzs). Attól függően, hogy a magyar társadalom nomád, félnomád, vagy földművelő volt-e, ez adatból különböző becslések adódnak. Kristó Gyula szerint az összlétszámuk csak 100.000 fő lehetett, viszont Győrffy György szerint csak minden 5. férfi katonáskodott, így az összlétszámuk 500.000. fő. A honfoglalás kapcsán 100.000-es veszteség, tehát a Kárpát-medencébe kb. 400.000-en jöhettek be a honfoglalók. A Kárpát-medencében talált helyi népesség kb.150-200.000 főt tett ki  tehát a magyarok olvasztották be az ittlévőket, s nem fordítva.

13. Made by VaCsa Honfoglaláskori mítoszok, mondák Álmos feláldozása: Kazár szokás volt, hogy 40 éves uralkodás vagy katasztrófa után feláldozzák a fejedelmet Turul monda: az Árpád-dinasztia totemisztikus eredetmondája: Emese álma + Turul  Álmos  Árpád Fehér ló mondája: Szvatopluknak földért, vízért, fűért fehér lovat adtunk cserébe

14. Made by VaCsa A honfoglaló magyarság társadalma A honfoglalás kori társadalom egy bomló nemzetségi társadalom volt, ahol már megjelentek a vagyoni különbségek. A népesség szociálisan tagolt, etnikumok fölötti társadalmat alkotott, melynek főbb csoportjai a következők voltak: előkelők: A nagy vagyonnal bíró vezető családok, fejedelem és családja, törzsfők (urak), nemzetségfők (bők – innen ered a bőség kifejezés) középréteg: Az előkelők, a törzs- és nemzetségfők védelmét a középréteget alkotó fegyveres kíséret biztosította. A kíséret tagjai önként vállalták szolgálatukat, uruknak fogadalmat tettek - cserébe az megvédte őket, ellátásukról, szállásukról gondoskodott. köznép: A köznép tartotta el az előkelőket, termék- és munkaszolgáltatással tartozott nekik. Saját közössége körében élő, részben közös tulajdonnal rendelkezők.

15. Made by VaCsa A honfoglaló magyarság társadalma különböző szolgáltató népek: A társadalom fontos csoportját alkották, az előkelők udvarhelyei körül telepedtek le, s foglalkozásuk alapján egy-egy faluközösséget alkottak. Termékeikkel adóztak, s meghatározott szolgálattal tartoztak uruknak (pl. kovácsok, fegyverkészítő-csitárok, fazekas-gerencsérek, tímárok, esztergályosok, nyergesek, ötvösök). szolgák: az előkelők birtokában lévő, uruk háza táján élő nép. Ide tartoztak akik függő viszonyba kerültek a vezérektől, előkelőktől, végül jogi egyenlőségüket, szabadságukat elvesztve a szolgák (ín, servus) csoportjába kerültek. Közéjük tartozott még a Kárpát-medence meghódított etnikumainak zöme, az avar és a szláv lakosság, illetve a kalandozások során ejtett foglyok; együtt ők alkották az ínséget. A szabadok jogilag még egyenlők voltak, de gazdaságilag már nagy különbségek választották el őket egymástól. A közösség még ebben a korban is alapvetően vérségi alapon szerveződhetett, amely vagyonközösséget jelentett s meghatározta munkájukat, gazdasági tevékenységüket. A társadalom ekkor már lényegében osztálytársadalom, melynek alapsejtje a nagycsalád volt.

16. Made by VaCsa A honfoglaló magyarság életmódja A honfoglaló magyarok a ridegpásztor életmódot folytatták. Eszerint tavasztól őszig legeltették nyájaikat, és voltak állandó, téli szállásaik is megművelt földekkel körbeölelve. A honfoglalás kori gazdálkodás összetettségére jellemző, hogy nem csupán nomád pásztorkodásból állt (de ez a legjellemzőbb!), hanem a vadászat ( sólymos és íjas vadászaton kívül a prémes állatokat csapdákkal, tőrökkel, hurokkal, kelepcékkel, veremásással ejtették el), halászat és nem utolsó sorban a földművelés is szerves részét képezte. Az állattenyésztésben a marhatenyésztés dominánssá vált, a ló és juh-tartás mellett. A földműveléssel már a dél-orosz sztyeppén megismerkedtek a magyarok ősei. A magokat egyszerűen a felszántatlan földre szórták, és az ekével beforgatták. Legfontosabb veteményük a köles, a búza és az árpa volt. A beérett gabonát sarlóval aratták, és az őrléshez őrlőkövet, vagy kézimalmot használtak. Rövid kaszával és vasalt ásóval is rendelkeztek. A helyi lakosságtól sok új ismeretet, eszközt átvesznek a korban, s lassan növekszik is a földművelés súlya.

17. Made by VaCsa A honfoglaló magyarság életmódja A kezdeti társadalmi munkamegosztásban elkülönülő állattartás, vadászat, halászat és földművelés mellett - nem utolsó sorban ezek eszköz-szükségleteinek biztosítására - jöttek létre a különféle kézműves tevékenységek. A magyar honfoglalás és államalapítás korából többek között a következő mesterségekre utaló régészeti leletekkel rendelkezünk: íjkészítés, kovácsmesterség, nyeregkészítés, ötvösség, bőrművesség, csontművesség, fafeldolgozás, fazekasság. Az ipari tevékenység is általánossá vált, voltak már vasverő és fazekasműhelyek, sőt szövőházak is. A vaskohászat központja Borsod (Ómassa) és Vas megyében volt.

18. Made by VaCsa A honfoglaló magyarság életmódja A honfoglalás korának ötvösségét többnyire az ásatásokon előkerült tárgyakból ismerjük. A bronzon kívül használt alapanyag a szent fém, az ezüst, melyet öntöttek, vagy lemezből domborítva, poncolással díszítettek. A hátteret gazdagon aranyozták, amellyel még jobban kiemelték a növényi mintakincset. Legismertebb honfoglalás kori tárgyaink méltóságjelző szerepet betöltő tarsolylemezek. Őseink kiterjedt kereskedelmet folytattak, mert nem szakadtak meg a korábbi kapcsolatok (Kijev), ugyanakkor észak felé (Prága) új utak alakultak ki és a bizánci kapcsolatok is fontosak maradtak. A kereskedelem főként a luxuscikkek, ezüstféleségek, és a só forgalmazásával foglalkozott.

19. Made by VaCsa A vándorló életforma egyik jellegzetes ismérve a könnyen hordozható, gyorsan szétszedhető és felépíthető kerek sátor, a jurt használata. – A jurt kupola alakú tetővel ellátott, farácsos oldalfalú, több rétegű nemezzel fedett sátor. A vándorlások során általában málhás állatokon szállították, de volt kocsira rögzített változata is. Belső térelosztását szigorúan meghatározták. Belülről - az ajtó felé nézve - a jobb oldal a férfiaké, a bal oldal a nőké; az ajtó melletti rész a mindennapi tevékenység helye volt. Középen állt a tűzhely, amelynek füstje szabadon távozott el a jurt felső nyílásán. Ezt a tetőnyílást zsineggel húzható takaróval lehetett elzárni, s az ajtót is szőnyeg borította. A ház így egyetlen részből állott. A szőnyegekkel takart fal mellé állított bőr zsákokban és ácsolt faládákban tárolták vagyonukat, a ruházatot és az élelmiszereket. A fegyvereket és használati tárgyaikat a lécekből álló falra akasztották. A magyarok még a honfoglalást követően is sokáig használták nyári lakóhelynek.

20. Made by VaCsa A honfoglaló magyarság életmódja A lakosság legnagyobb része az úgynevezett téli és nyári szállásokon élt, majd a téli szállások lassan falvakká alakultak. Az általában változó helyű nyári szállások mellett - a földművelés súlyának lassú növekedésével - az állandó téli szállásokból faluszerű települések formálódtak. A 10. századi falvakban egyre inkább általános lett a félig földbe süllyesztett veremház, majd megjelentek a földfelszínre épített lakó- és melléképületek is.

21. Made by VaCsa

24. A honfoglaló magyarok vallása - amellett, hogy történetük során megismerték a monoteisztikus (keresztény, zsidó, mohamedán) vallásokat is - mindenek előtt és alapvetően a samanizmus volt, amely rendkívül összetett hitvilág. A sámán feladatköre a gazdasági- társadalmi fejlettség szerint, illetve területenként is igen változó lehetett. A magyarság sámánjaira, a táltosokra vonatkozó jelenkori hiedelmekből (révülés, foggal születés, egymással való viaskodás) sokat megtalálunk a szibériai népeknél is. A totemizmus fontos tényezője lehetett az ősi vallásnak, meglétére utalnak a származásmítoszok: a turul- és csodaszarvas-mondák. A magyar hitvilág egy háromrégiós világképen alapult, amit az életfa köt össze:

25. Made by VaCsa